Seite 34 [34]
OCR
DOMA PETRA egész Európában jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a szigetország iránt. Ez eleinte a japonizmusban nyilvánult meg, s elsősorban a különböző képzőművészeti ágakra volt hatással, a századfordulóra azonban a , japán láz" egyre több területet meghódított, így a japán színházra is egyre többen voltak kíváncsiak. Jelen tanulmány az első japán színházzal foglalkozó újságcikk publikálásától vizsgálja a japán színház megjelenését, illetve a magyar közönség japánszínház-képének alakulását 1900-ig. Ez az elemzés a terjedelmi keretekre tekintettel csak az első része egy kiterjedt kutatásnak, amely az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig, vagyis 1918-ig mutatja be a különböző színházi eseményeket. Fontos leszögezni továbbá, hogy a vizsgálat a korabeli Magyarország területére vonatkozik, ám a Monarchia többi régiójának feltérképezése mindenképpen jövőbeli kutatás alapját képezheti. A szöveg párhuzamosan, illetve egymásra vonatkoztatva mutatja be a japán színházról a különböző magyar sajtótermékekben megjelenő írásokat és a Magyarország területén ebben az időszakban megfordult japán előadókat. A tanulmány célja tehát a történeti áttekintés mellett az, hogy rávilágítson a korabeli nézők feltételezett tudására és háttérinformációira általánosságban a japán színházról, valamint hogy a korszakban fellépő társulatokról meglévő hiteles információkkal összevetve vizsgálja e tudás valóságtartalmát. Hipotézisem, hogy a kezdeti időszakban rendkívül kevés valós és helytálló információ jutott el a magyar közönséghez, s ezek az információk nem álltak kapcsolatban az ekkor fellépő társulatokkal. A tanulmány elsődleges forrásai a kijelölt korszakban megjelenő sajtótermékek," míg másodlagos forrásként a korábbi évek alatt született egy-egy társulatot bemutató tanulmányok szolgálnak. AZ ELSŐ CIKKEK ÉS AZ ELSŐ TÁRSULAT A magyar publikum 1844-ben olvashatott először a japán színházról a Nemzeti Ujság szeptember 7-i számában." A rövid és rendkívül zavaros cikk egy Mujakóban (feltételezhetően Kiotóra utalnak") található színházról szól, mely alapvetően alá a nyugati nagyhatalmakkal, köztük 1869. október 18-án az Osztrák-Magyar Monarchiával. Bővebben: Szerdahelyi István: Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság között 1869. október 18-án kötött kereskedelmi szerződés, in Farkas Ildikó et al. (szerk.): Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből, Budapest, ELTE Eötvös, 2009, 27—43. 5 A kutatónak jelentős segítséget nyújt Koósz István bibliográfiai gyűjtése a témában: Koósz: A japán színház. 6 Ikervärosi hirnök, Nemzeti Ujsag, 1844. szeptember 7. 7 Kiotót a korban Miyakónak is nevezték. + 32e
