Oldal 33 [33]
OCR
JAPÁNSZÍNHÁZ-KÉPÜNK 1844 ÉS 1900 KÖZÖTT me DOMA PETRA BEVEZETŐ A ki helyes fogalmat akar szerezni a japáni szinház különféle tulajdonairól, — szembeszökő érdemeiről és kirívó hibáiról; a durva egyszerűség és pazar fény közötti ellentéteiről; az ügyes érzéki csalódás és az otromba kiábrándulás gyors egymásutánjairól; és a minden következetesség nélkül történő váltakozásáról, a valódi drámai izlés- és ügyességnek a szépészeti és emberi illem gondatlan megvetésével — annak legalább egy megszakitatlan napot kell mindezek tanulmányozására szentelnie, korán kell érkeznie és csak akkor távoznia midőn már mindennek vége van." A magyar sajtóban először 1844-ben olvashattak az emberek a japán színházról,? személyes tapasztalatszerzésre azonban csak huszonnégy évvel később volt lehetőségük, amikor 1868-ban a Budai Népszínházban szerepelt a Niigatából érkező Ecsigo Kakubei Dzsisii, vagyis az ecsigói Kakubei Sárkány társulat. Ezt megelőzően csupán egyetlen újságcikk jelent meg a japán színházról 1852-ben. Ezek az írások azonban nem nyújtottak valódi ismereteket az olvasónak, inkább zavarosak és homályosak voltak. A kiegyezést, illetve a Meidzsi-megújulást? követően, és természetesen a Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatfelvétel" után nemcsak Magyarországon, hanem Szemere Attila [E. H. House]: Egy nap a japäni szinhäzban, Budapesti Szemle, Elsö kötet, 1873/2, 415. Az adatok Koósz István bibliográfiájából származnak. Koósz István: A japán színház Magyarországon, Budapest, 2019. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/42789 (Letöltés: 2023. május 19.) Az 1868-as Meidzsi-megújulás Japán meghatározó politikai átalakulása volt. Véget ért az 1185 óta fennálló sóguni rendszer, s a császári hatalmat hivatalosan helyreállították. Az 1867-ben trónra lépő Meidzsi császár (1852—1912) uralkodása alatt Japánból nyugati típusú nagyhatalmat kívántak létrehozni, így megnyitották az — addig a világtól viszonylag elzárt — ország kapuit, és nagyfokú modernizáció és nyugatiasítás kezdődött, amely nemcsak a kormányzatra terjedt ki, hanem az ország minden szektorát érintette. 1854-ben a kanagavai egyezményben az Egyesült Államok kikényszerítette a bakufuból, a japán sóguni kormányzatból az első egyenlőtlen szerződést, amely kötelezte Japánt, hogy nyissa meg a kikötőit a külföldi kereskedelem előtt. Ezt követően a szigetország 11 egyenlőtlen szerződést írt D w > + 31°
