Page 19 [19]
OCR
A REGÉNY ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA: NACUME SZÓSZEKI kultúra konzerválódását, és ez pontosan azt mutatja, amire Inglis is jutott tanulmányában, miszerint nem tudta kimutatni, hogy a vizsgált művek pontosan mit is szolgálnak, a társadalomábrázoló vagy a társadalomformáló szerepkört. A leírás (description) maga is igazodik a korszak szabályaihoz, és a létező normák segítségével tud az olvasó értelmet adni a szövegben szereplő fikciónak? — ahogy ez Szószekinél is látható. Mikor Iser erről ír tanulmányában, erősen hagyatkozik a beszédaktus teóriára, amelyet tulajdonképpen Barthes is említ a Ihe Reality Effect című tanulmányában. A regényben szereplő személyek, helyszínek, tárgyak tulajdonképpen az olvasó ismereteire hagyatkozva tudnak megelevenedni. ,A »jelentésex létezik, de nem a modellhez való megfeleléstől függ, hanem az ábrázolás kulturális szabályaitól."? Ha Szószeki nem is az angol realista irodalmon nőtt fel, de angol irodalomra specializálódva egyetemi tanulmányai során a 19. angol realista irodalom tisztelője és mohó olvasója volt: Jane Austen, Henry James, Ihomas Hardy, csak hogy pár név említésre kerüljön. Ezért nem meglepő, hogy írását igazította azokhoz a trendekhez, amelyeket az általa tisztelt nagy angol írók alkalmaztak. Persze pontosan nem tudhatni, hogy még milyen olvasmányélményei voltak Szószekinek, és hogy konkrétan mely japán és kínai művek befolyásolták írói módszereit, de a realista ábrázolás kétségtelenül mély nyomot hagyott benne. Ahogy Charles Dickens regényeiből megismerhetők korának intézményeiből (társadalmi, szervezeti) fakadó , betegségei", ? úgy Jane Austen Büszkeség és balítéletét is fel lehet fogni egy ,a párválasztás és házasság helyi etnográfiája"-ként?", vagy ahogy szociológusok alapul vesznek bizonyos társadalmi trendeket, változásokat, ábrázolásokat regények segítségével. De ezekhez a társadalmi trendek beazonosításához és felhasználásához szükség van a kutató kultúrspecifikus ismereteire, ? máskülönben nem feltétlenül fognak felszínre kerülni. , A regények tehát a szociológiai leírás vhelyettesítőix. A regény használható korszakok és helyszínek glosszajaként.”*° 3. e Wolfgang Iser: The Reality of Fiction: A Funcionalist Approach to Literature, New Literary History, vol. 7, 1975/1, 23-24. „[llts »meaning« exists, it depends on conformity not to the model but to the cultural rules of representation.” Roland Barthes: The Reality Effect, in The Rustle of Language, ford. Richard Howard, Berkley, Los Angeles, University of Californai Press, 1989, 144. Becker: Telling About, 8. „[...] an ethnography of the local situation of mating and marriage[.]” Uo., 246. Andrew P. Carlin: The Corpus Status of Literature in Teaching Sociology: Novels as ,,Sociological Reconstruction”, The American Sociologist, vol. 41, 2010/3, 220. „Novels thus stands as »proxies« for sociological description. The novel is used as a gloss for periods and places.” Uo., 221. w S w o w 8 w a w a + 17 +»
