OCR
A REGÉNY ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA: NACUME SZÓSZEKI sek [...] A történetírót és költőt [laz különbözteti megl], hogy az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének."" SZÓSZEKI ÉS REGÉNYEI Ha Nacume Szószeki regényeit vesszük alapul, akkor a társadalom szempontjából a két leglogikusabbnak tűnő megközelítése az irodalmi alkotásoknak, ahogyan Inglis nevezi, a ,visszatükröző elmélet" (reflection theory) és a , társadalmi kontroll elmélete" (social control theory). Az első az irodalom társadalomábrázoló szerepét, míg a második annak târsadalomformälé szerepét nyomatékositja.?° Jelen esetben azért is tekinthetőek ezek a legkézenfekvőbbnek, mert a Szószeki korában uralkodó realista-naturalista szemlélethez talán pont ezek állnak a legközelebb. Ruth A. Inglis tanulmányában arra próbál választ keresni, hogy bizonyos vizsgált korpusz alapján a 20. század elején a hősnők lekövették a társadalmat, vagy előíró szerepben léptek elé. Kutatása lényegében nem jutott meggyőző eredményre, viszont mindkét elméletet azonos mértékben elfogadhatónak tartotta, hiszen pár példán túlmenően nehéz bebizonyítani azt, hogy a regény előíró vagy leíró funkcióval bír. Japán történelmi környezetéből adódóan a kontrollelmélet helytállóbbnak feltételezhető, mivel a Meidzsi-vezetésnek?! a szófogadó állampolgárok bizonyultak hasznosnak. A hagyományos japán álláspont szerint a regény nem minősült művészetnek, mivel a konfuciánus felfogásba nem fért bele a fikció „hazugsäga”.”” Kezdetben a politikai vezetés nem foglalkozott az irodalom kérdésével, viszont voltak ellenzői a regény terjedésének, mint példaul Nakamura Keiu (1832-91), aki a regényolvasó személyeket nem tartotta rendes állampolgárnak, és általában a regény negatív hatásait hirdette.? A központi hatalom azonban hamar felismerte az irodalom , tanító" erejét, ezért 1872-ben irányadásban kommunikálták, hogy mi az irodalom feladata: ,, 1. Az istenek tisztelete és a haza szeretetének megjelenítése; 2. Az Ég, a Föld és az Ember szerepének tisztázása; 3. A Császárnak és Akaratának való engedelmesség fontosságának kiemelése." A kormányzat a következő évben témák = © Arisztotelész: Poétika, ford. Sarkady János, Budapest, Kossuth, 1994, 18. Ruth A. Inglis: An Objective Approach to the Relationship Between Fiction and Society, American Sociological Review, vol. 3, 1938/4, 526. Meidzsi-kor (1868-1912): Japan nagyszabäsü modernizäciös idöszaka. Vö. Platón Államának 10. könyvével, amellyel ez a gondolat jól összeegyeztethető. Donald Keene: Dawn to the West: Japanese Literature of the Modern Era, Vol. 1.: Fiction, New York, Henry Holt and Company, 1987, 17. wl. Respect for the gods and love of country should be embodied. 2. The ways of Heaven, Earth, and Man are to be elucidated. 3. Obedience to the Emperor and his Will should be inculcated.” Uo., 21. D 8 19 DS 19 o + 15 +