Oldal 12 [12]
OCR
MARSAL MÁRK AZ IRODALOM ÉS TÁRSADALOM KAPCSOLATA Irodalom és társadalom kapcsolatát több irányból is meg lehet közelíteni.? Vizsgálhatjuk az egyik oldal hatását a másikra: az irodalom hogyan befolyásolja a társadalmat, illetve a társadalom az irodalmat. Meg lehet nézni azt is, hogyan jelenik meg a társadalom az irodalomban, és vice versa. Persze ha jobban belegondolunk, érezhető, hogy a két viszonyulás annyira nem is áll távol egymástól, ugyanis ha a társadalom tagjai (főleg kritikusok, irodalmárok) írnak az irodalomról, ennek értelemszerűen lehet valamilyen hatása az irodalom fejlődésére. Ugyanez a logika érvényes fordított esetben is: ha az irodalom leír bizonyos dolgokat a társadalomról, akkor annak minden bizonnyal valamilyen reakciót kell kiváltania a társadalomból. Ez a duális megközelítés egyáltalán nem újszerű gondolat, kérdés azonban, hogy lehet-e más szemléletet is használni. És ha igen, az mennyire fog különbözni ettől a dichotomikus felfogástól, vagy ha nem, akkor csupán egy variációja lesz ezeknek? Az irodalom felhasználása mint társadalomábrázoló leírás értelemszerűen a realista regénnyel tudott kialakulni — vagy ha nem is teljesen kialakulni, de egész biztosan kicsúcsosodni — a 19. századi angol és francia irodalomban (például Jane Austen, Charles Dickens, Honoré de Balzac vagy Gustave Flaubert munkáiban), de említhetnénk az orosz realizmust is akár Gogollal. Ez a fajta alkalmazás elsősorban az irodalom alkotóitól ered, és hogy aztán ezt mire használja az olvasóközönség, az már rá van bízva. Viszont a befogadók is felhasználhatják az irodalmat arra, hogy megpróbálják rekonstruálni a regényben szereplő társadalom életét. Az itt megjelenő korlátok adottak: kikről szól a regény? Mikor játszódik a regény? Mi is tulajdonképpen az író célja? Jelen esetben e három kérdés áll vizsgálódásom fókuszában, még ha mást is be lehetne emelni a képbe. Az első kérdés -— kikről szól a regény — talán a legmeghatározóbb kikötése annak, hogy milyen információk nyerhetők ki a történetből. A legfontosabb a társadalmi osztály tükröződése a regény szereplőin keresztül: hogyan viselkednek, hogyan öltözködnek, hol élnek, mit esznek stb. Ezt valamelyest limitálja magának az írónak a társadalmi háttere, ugyanis feltételezhető, hogy amibe konkrét belelátása van az alkotónak, arról könnyebben fog tudni írni, hiszen első kézből születtek tapasztalatai. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a művész ne tudná más társadalmi csoportok problémáit vagy életkörülményeit megjeleníteni. ? Többek között lásd peldäul: Richard Hoggart: Literature and Society, The American Scholar, vol. 35, 1966/2, 277-289; Herbert Grabes: Literature in Society/Society and Its Literature, in Regina Rudaityte (ed.): Literature in Society, Newcastle upon Tyne, Cambridge Scholars Publishing, 2012, 1-17; Charles I. Glicksberg: Literature and Society, The Hague, Martinuss Nijhoff, 1972. +10 +
