Oldal 304 [304]
OCR
302 FARKAS JUDIT Máriahalom-faluban. Nem önálló településként, hanem egy meglévő faluba beköltözve jött létre a Nagyszékelyi Közösség és a Nyimi Öko Közösség. A magyar palettán az ökotanya típusát képviseli a Szeri Ökotanyák Szövetsége. Adminisztratív értelemben nem beszélhetünk önálló ökofaluról Magyarországon. Még azok a közösségek is, amelyek önállóan, zöldmezős beruházásként (Krisna-völgy, Galgahévízi ökofalu, Magfalva) vagy kihalt falu helyén (Gyűrűfű) jöttek létre, egy közeli településhez tartoznak közigazgatásilag. A magyarországi ökofalvakra is igaz, hogy az ideális ökofalu-elgondolásnak egyes részleteit tudták többé-kevésbé megvalósítani. Itt is jellemző, hogy az önellátás víziója az egyik legfőbb prioritás a közösségépítésben, de azt is jól tudják, hogy a helyi önellátás rendkívül nehéz és időigényes. (Az önellátás és a közösség kérdéséhez lásd: Christian 2004.) A magyar közösségek között Krisna-völgy és Visnyeszéplak áll legközelebb a teljes élelmiszer- és energia-önellátáshoz, az utóbbiban még Gyűrűftű és a galgahévízi ökofalu is jeleskedik. Az önellátás egyik fontos eleme a helyben megélés, ami azonban a legnagyobb kihívás a magyar ökofalvak, ökoközösségek számára." Jelenleg viszonylag kevesen találták meg azt a megélhetési formát, ami helyben is megvalósítható, ők leginkább mezőgazdasági termékeikből, turizmusból és oktatási tevékenységből élnek meg. Néhányan pályázati forrásokat felhasználva biztosítják megélhetésüket. Határesetet jelentenek azok, akik ugyan nem ingáznak mindennap, de mégsem a helyi erőforrásokból élnek, mint például az informatikusok, de találunk 4 . Ahogyan a hozzájuk hasonló helyen, kis településeken, zsákfalvakban élők számára is.
