Oldal 303 [303]
OCR
ÖKOFALVAK 301 sägi-tärsadalmi folyamatok ellensúlyozásának eszköze a kis léptékű, önálló, hosszú távon fenntartható és közösségi alapú település- és életmód, amely lehetőséget ad arra, hogy megvédje a természeti környezetet, és értelmes emberi életet, jól-létet biztosítson. Ez egyben függetlenséget is biztosít az uralkodó rendszerekkel szemben, és túlélési esélyt az esetleges összeomlás esetére. Ahogyan az ökofalusiak megfogalmazzák, a cél , leválni a köldökzsinórról", azaz a függést okozó infrastrukturális és szociális hálókról. Életmódjuk kulcseleme az önellátásra való törekvés, aminek több indítéka is van, és ezek mindegyike szorosan kapcsolódik a biztonság, illetve a kockázat kérdéséhez: ha a táplálkozás példáját tekintjük, akkor az ökofalusiak szerint a saját kezűleg megtermelt élelem egyfelől függetlenné tesz az ipari mezőgazdaságtól, az élelmiszeripartól és a kereskedelemtől, amelyek esetleges összeomlása esetén az emberek élelmiszer-ellátása lehetetlenné válna, másfelől pedig a saját termelés egészségügyileg biztonságosnak tekintett, , tiszta", kockázatmentes élelmet biztosít. A természet szeretete és védelme, a természettel való harmóniában élés mellett a közösségben élés legalább olyan fontos motiváció számukra; a mozgalomban jelentős a közösségről folyó diskurzus, erős a közösség utáni vágy, a mindennapi élet egyfajta kommunisztikus víziója (Halfacree 2007: 132). Az ökofalu-koncepció alapját képezik az olyan tudományos eredmények, mint a fenntarthatóság elméletei, a rendszerelmélet, az alkalmazott ökológia, a humánökológia stb." Emellett az ökofalu-mozgalom sokféle ideológiai-spirituális világképből is táplálkozik (környezetfilozófiai irányzatok, ökospiritualitás, zöld vallásosság stb.)." Ezek mindegyikében fontos az ember és a természet viszonyának újraértelmezése és az ember felelősségének hangsúlyozása. Valószínűleg egyetlen ökofalu sem felel meg teljes egészében a definícióknak, a legtöbb meghatározás tehát nem a meglévő ökofalvak szintézise, hanem sokkal inkább célkitűzéseket, irányokat fogalmaz meg. Ők maguk is tisztában vannak azzal, hogy jelenlegi életmódjuk még nem tekinthető önellátónak, függetlennek, ezért sokkal pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy az önellátás, a függetlenedés, az autonómia kísérletezése folyik. Jól tudják (különösen, akik már próbálják/ próbálták), hogy ez az elképzelés és törekvés meglehetősen utópikus, ezért egyformán hangsúlyozzák kísérletjellegét, de e kísérlet fontosságát is.? A magyar ökofalvak változatos módon és helyen jöttek létre. Kihalt település helyén építették fel Gyürüfü ökofalut, kihalöfelben lévő település helyén pedig Visnyeszéplakot. Zöldmezős beruházásként jött létre Krisna-völgy, Magfalva és a galgahévízi ökofalu. Nem annyira településként, mint inkább oktatóközpontként működik a Természetes Életmód Alapítvány telephelye Tata-Agostyánban, az Ormánság Alapítvány Drávafokon, a gömörszőlősi oktatóközpont és a Biofalu Az ökofalvakban nem egy, tudományos munkát is végző lakost is találunk, akik előadásokkal, írásokkal maguk is hozzájárulnak az agrártudományi, ökológiai, fenntarthatósági stb. tudományos diskurzusokhoz. Ehhez lásd kötetünk , Környezetfilozófia" , illetve , Vallás és ökológia" című írásait. ) Erre utal az 6kofalu-alapito Kilian Imre egyik tanulmányának címe is: , Lombikba zart fenntarthatóság" (Kilián 2007).
