OCR
A KÓSPALLAGI ÖREGHÁZ-PROJEKT MINT RÉSZVÉTELI AKCIÓKUTATÁS ÉS ÖKOLOGIKUS HELYI FEJLESZTÉS Balogh Pál Géza — Kaszás Luca — Kiss Rebeka Márta Bevezetés, munkánk definíciói A Kóspallagi Öregház-projekt keretében végzett munkánkat legegyszerűbben talán részvételi akciókutatásként lehetne definiálni. Munkánk sok mindenben teljesen más, mint egy hagyományos módszerekkel dolgozó néprajzi kutatás, bár kétségtelenül van egy ilyen arculata is. Interjúzunk, fotózunk, archív fotókat digitalizálunk, tárgyakat gyűjtünk, ezeket adatoljuk, valamint a felgyűlt anyagot igyekszünk folyamatosan feldolgozni, archiválni egy majdani muzeológiai gyűjtemény megalapozására. Ugyanakkor számos olyan tevékenységünk van, mely inkább helyi közösségfejlesztésnek számít: rendezvényeket szervezünk, önkénteseket toborzunk, adományokat gyűjtünk, felújítunk és más közös fizikai munkákat végzünk. E tekintetben projektünk inkább egy helyi fejlesztési folyamat, mely szemléletében azonban közel áll az antropológiához, mivel a helyi, a helyhez szorosan kapcsolódó tudások ismételt használatba vétele áll a középpontjában (a helyi tudásról Id. Brosius 2009), a helyi közösség vágyait és szándékait helyezi a középpontba, a képességszemlélet, vagyis a helyben már meglévő képességek felfedezésének és aktivizálásának jegyében folyik (a képességszemléletről Id. Sen 2003; Málovics 2020: 103-107, Bajmöczy-Gebert-Mälovics 2017). Központi célunk, hogy szeretnénk növelni a helyi önrendelkezést és egyúttal csökkenteni a külső függőségeket; létrehozni egy új, közösségibb működést, szorosabb, a különbségeket áthidaló emberi kapcsolatokkal; valamint hozzájárulni egy, a helyi természeti környezet adottságaival harmóniában élő közösség létrehozásához. Ugyanakkor mi nemcsak a néprajzi kutatást, de egész kóspallagi jelenlétünk minden felsorolt elemét egy nagy megismerési folyamat részének tekintjük, melynek a lehető legtöbb részét igyekszünk dokumentálni is. Így születnek a helyi vályogostudást, táplálkozási tudást, de a helyi szinten túlmutató, a pályázati rendszer használatát illető vagy épp a közösségi működéseink tapasztalatait rögzítő, közös használatú dokumentumaink. Emellett egy ilyen folyamat során minden résztvevő saját magáról is folyamatosan ismereteket szerez, ugyanakkor folyamatosan változik is, új képességek birtokába jut, és felismeri gyengeségeit is — minderről a tanulmány végén még bővebben fogunk írni. Mindezek az elemek a részvételi akciókutatás fogalmához állnak közel, mely megközelítésnek