Oldal 262 [262]
OCR
260 FARKAS JUDIT got úgy hozza a művészeti gyakorlatokba, hogy megszólítja a természeti világot befolyásoló társadalompolitikai erőket. A környezetművészek az alkotási folyamatban együttműködőként tekintenek a természetre, alkotásaikat pedig élő organizmusokként értelmezik, amelyek létrejönnek-megszületnek, felnőnek, majd elpusztulnak. Kitűnő példája ennek Agnes Denes fentebb már bemutatott Wheatfield— A Confrontation című munkája. Szintén a korai művek közül való Barry Thomas Vacant Lof of Cabbages (1978) című alkotása, ? aminek során az új-zélandi Wellingtonban, egy környezetileg degradált területen elültetett 180 káposztát úgy, hogy a növények a Cabbage Ckáposzta) szót formázták. A területet később az önkormányzat fásította, tehát a művészeti projekt elérte célját. Az ökológiai művészet jellemzően megköveteli, hogy a független nézők aktív résztvevőkké váljanak, és itt nemcsak az értelmezésre gondolunk, hanem a konkrét, fizikai részvételre is. Ismét Agnes Denes munkásságából hozok egy példát: a már említett finnországi projekt kivitelezése során 11 ezer ember ültette el a 11 ezer fát. A művészetkritikusok kreatív gyakorlatokként is értelmezik az ökoművészetet, de a részvételiség a puszta alkotáson túl a mű reflexivitásában, etikai alapvetésében és tärsadalomkritikai attitüdjeben valö r&szvetelt is jelenti. És léteznek olyan munkák, amelyek még ezen is túllépnek, és a műalkotás maga is önregeneráló ökoszisztémává alakul: Betsy Damon amerikai művész Living Water Garden? című alkotása 1998-ban készült el Csengtuban, Kínában. A mű egy 5,9 hektáros, halat formázó nyilvános park, amely a művészeti projekt keretében megépített vizes élőhelyek segítségével tisztítja meg a Fu Nan folyó szennyezett vizét, naponta 50 000 gallon vizet. A Living Water Gardent a 2008as olimpián is megépítették Pekingben, és számos más környezeti revitalizációs projektet is inspirált (Hubbell-Ryan 2022: 155). Az ökoművészet fentebb sorolt hat jellemzője közül az egyik a párbeszéd kialakítása a tudományos koncepciókkal, elvekkel és módszerekkel. A művészet és a tudomány egyaránt a megfigyelés és az értelmezés eszközeivel él, ami könynyen közel hozhatja egymáshoz a két területet. Ruth Wallen definíciója is azt sugallja ( ökológiai etikán és rendszerelméleten alapul, és az ökoszisztémák fizikai, biológiai, kulturális, politikai és történelmi vonatkozásai közötti kapcsolatok hálójával foglalkozik", Wallen 2012: 235), hogy az ökoművészet támaszkodik a tudományos eredményekre. Bullot pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy szükséges a tudományok és a művészetek együttműködése és a tudományterületek közötti nyílt párbeszéd. Ami azért is különösen fontos szerintük, mert ez az együttműködés a nézők tudományos érdeklődését és tudatosságát is fokozza, ők is fontosnak tartják a művészeti alkotások befogadása, illetve az azokban való aktív részvétel során a társadalom- és természettudományos ismereteket, mint olyat, ami evidens a megértéshez (Bullot 2014). Itt kanyarodunk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy a művészetnek milyen szerepe lehet a tudományos tudás közvetítésé18 https://digitalnz.org/stories/5d6844458a86ae2cb0a02059 1 https://www.keepersofthewaters.org/living-water-garden
