Oldal 247 [247]
OCR
KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG 245 biztonságos, egészséges és az igazságos és méltányos fogalma. Mindemellett szükséges , objektív" szempontokat és mérési eszközöket, módszereket is alkalmazni. A környezeti igazságosság az egyenlőtlen, igazságtalan és méltánytalan állapotokat nemcsak feltárja, de arra kíván megoldást alkotni, így egyfajta beavatkozási módszer is. Osszegzés A környezeti igazságosság mint gondolati keret az 1960-as évek polgárjogi mozgalmával bontakozott ki, majd többszöri átalakuláson, a kutatási paletta bővülésén ment keresztül. A tudományos publikációk alapján a korábbi egyoldalú és egyfókuszú elosztás és eloszlás igazságtalansága (distributive justice) mellett ma már azonos hangsúlyt kap az igazságtalanságok kialakulását előidéző folyamatok (procedural justice) feltárása, valamint az egyén szubjektív értékelése és érzékelése is (recognitional justice). A környezetiigazságosság-kutatások alapvetően három, egymással kapcsolatos elemre helyezik a hangsúlyt: az igazságosságra mint fogalomra, a folyamatra és a bizonyítékokra, melyek az igazságtalanságok vagy az igazságosság megvalósulását tárja fel. Látható tehát, hogy a környezeti igazságosság fogalma összetett, mely nem csupán a környezet és az igazságosság fogalomkettőséből áll. A környezet egyszerre jelenti a körülöttünk lévő materiális világot, az épített és természeti környezetet, az ahhoz kapcsolódó immateriális világot is, a magunk és a csoportunk, közösségünk mentális környezetét, illetve a kialakított társadalmi és gazdasági, politikai kapcsolatainkat. A természeti környezet kizsákmányolásából, a minőségi környezethez való hozzáférés csorbulásából fakadó egyenlőtlenségeket az egyes kritikák alapján nem a természeti környezet határossága és végessége, hanem a társadalmon belüli technológiai és igazságosságbeli hiányosságok okozzák, melyek nem képesek az erőforrások megfelelő kiaknázására és a hátrányok és előnyök megfelelő elosztására. Az igazságosság fogalma normatív, adott viszonyokhoz illeszkedő, szubjektív fogalom, melyet a társadalmi szerződés keretében határoz meg a közösség. Az igazságosságnak létezik térbeli eloszlása és elosztása, mely folyamatfüggő. Az igazságtalanságok érzékelése az egyén és a közösség szociokulturális és jövedelmi tényezői által befolyásolt. Az igazságtalanságokhoz vezető folyamatok vizsgálhatók a döntések és az időbeliség szempontjából. A top-down folyamatok számos esetben nem vesznek tudomást a mindennapi gyakorlatokról, szokásokról és helyi adaptációs technikákról. Ez kifejezetten hátrányos lehet, ha a cselekvő intézmények bizonyos kialakult rendszereket, akár hatalmi viszonyokat (pl. alá-fölérendeltség) stabilnak, megváltoztathatatlannak tekintenek. A környezeti igazságtalanságok érintetti köre sajátos döntéshozatali mechanizmust alkalmaz, hiszen minden aktornak léteznek helyzetükből adódó értékei/értékrendjei, tudása és írott, illetve íratlan szabályai, mely alapján cselekednek. A konfliktushelyzet akkor áll elő,
