Oldal 246 [246]
OCR
244 NAGY GYULA zonytalan rendszerelemek, melyek hatására alakulnak ki az űgynevezett , cselekvők", és jönnek létre a cselekvő csoportok és hálózatok. Például egy természeti katasztrófa következtében átalakulnak a települések társadalmi viszonyai, melyek új kapcsolatokat eredményeznek a jobb érdekérvényesítés érdekében. A két nézőpont összevetésének a környezeti igazságosság szempontjából fontos üzenete, hogy a tér és a környezet egy emberek által generált folyamat, illetve a társadalom terméke. Tehát a környezeti igazságtalanság alapvetően az emberek által befolyásolt térben és környezetben alakul ki. Emellett a tér és annak környezeti tényezői is képesek a társadalom konstrukciójára, így a környezeti igazságtalanság folyamata a társadalomban csoportképzőként jelenhet meg (Murdoch 1997; Bosco 2014). Ráadásul a különböző társadalmi viszonyok között és eltérő térbeli és időbeli léptékben ugyanazok a környezeti folyamatok másként jelennek meg. A környezeti igazsägtalansägok feltäräsänäl az idöbeliseg alapjan nem vegytisztän elkülöníthető ex ante (megelőző) és ex post (követő) folyamatok azonosíthatók, azok keverednek. Ex ante igazságtalanság alakul ki, hogy ha a környezetben lezajló esemény (pl. katasztrófa) csak katalizátora az igazságtalanság felszínre törésének, kialakulásának hátterében mélyebb és összetettebb társadalmi-gazdasági-hatalmi folyamatok húzódnak meg. Ex post egy igazságtalanság, ha a környezeti esemény következtében indul meg a környezeti degradáció, a társadalmi depriváció, és ezek egymást gerjesztő, lefelé tartó spirális folyamatot hoznak létre. Az igazságtalan helyzetek felszámolása a térbeli szemlélet nélkül nem lehetséges, azért sem, mert a környezeti közegek, a levegő, a talaj, a víz stb. más-más jellemzőkkel bírnak, így az egyes igazságtalanságok (szennyezések) terjedése is más, az okozott károk is másként nyilvánulnak meg. A térbeli helyzet mérsékeli vagy éppen erősíti a tapasztalt negatív folyamatokat, ezért a helyspecifikusság, a környezet vizsgálata és az abból levont következtetések hozzájárulnak a megfelelő válaszlépések megfogalmazásához. Azonban a jelen állapotok feltárásával a társadalom egy pillanatnyi helyzete alapján határozzuk meg az igazságosság létét vagy hiányát, mely az időbeli kiterjedéssel nem foglalkozik, így a fejlődési folyamatok egy kiragadott helyzetét írja le. Ezért előfordulhat, hogy ami pillanatnyilag igazságos, az történelmi vagy földrajzi kontextusban igazságtalanabb, mint a korábban tapasztaltak (Capeheart-Milovanovic 2007). Ezek alapján a környezeti igazságosság és igazságtalanság kontextusfüggősége térhez és időhöz is kapcsolódik. Egyrészt statikusan értelmezett, a hol és a mikor kérdésekre, másrészt strukturálisan is értelmezett, a miértre és hogyanra is választ ad a mögöttes folyamatok, hatalmi viszonyok, történelmi beágyazottság alapján, melyek nagymértékben befolyásolják a társadalmi viszonyok térbeliségét. Az igazságtalan állapot és helyzet megszüntetése vagy mérséklése feltételezi a lakosság tényleges bevonását a környezetét érintő jogi, politikai, szakpolitikai döntéshozatalba, megvalósításba és végrehajtásba, tekintet nélkül a nemre, életkorra, származásra, identitásra, jövedelemre. Az igazságosság össztársadalmi érdek, ezért megvalósulása a lakosság legszélesebb körű bevonását igényli. Az igazságosság akkor áll elő, ha közös nevező mentén kialakul a környezetileg
