OCR
172 TAKACS-SANTA ANDRAS bekövetkezett a tragédia: a tehenek mind egy szálig elpusztultak, a gazdák pedig tönkrementek, családjaik éheztek. Környezeti problémák mint a közlegelők tragédiái A fenti történet jóval több mindenről szól, mint ahogy az első olvasásra tűnhet. Valójában a nevezetes közlegelők tragédiája modell tanmese-változata ez.? Ez a modell a jelenségek széles körére alkalmazható. Vonatkoztassunk tehát most el legelőtől, tehenektől és gazdáktól, és tekintsük a problémát absztraktabb, általánosabb szinten! Mi a történet lényege? Adott egy (természeti) közjavunk, amelyet mindenki szabadon használhat. Egymással versengve egyre jobban kihasználjuk, míg végül túlhasználjuk, ami a (természeti) közjavunk minőségromlásához, majd pusztulásához és ezáltal társadalmi tragédiához vezet. A modell két kulcsfontosságú alapfeltevést tartalmaz: (1) a legelő szabad hozzáférésű, (2) a gazdákat a rövid távú önérdek mozgatja. Amikor mindkét fenti alapfeltevés érvényes, a történet elkerülhetetlenül tragédiával végződik. Már az eredeti tanmese is egy környezeti problémáról szól, ám a legelő helyébe könnyen behelyettesíthető az erdők vad- vagy faállománya, az óceánok halállomänya, a folyök vize, a földi legkör stb. (pl. Ostrom et al. 1999; Gardner-Stern 2002). (Vagyis a természeti közjavak közé nemcsak , természeti forräsok” tartoznak, hanem , természeti nyelők" is, azaz szennyezéseink, hulladékaink befogadói, többek között a légkör) A gazdák helyébe természetesen saját magunkat kell behelyettesítenünk. Fontos, hogy nem feltétlenül csak egyénekről lehet szó, hanem akár embercsoportokról vagy szervezetekről (pl. vállalatokról, kormányzatokról)) is. A tanmese tehát számtalan környezeti problémára vonatkoztatható a lokálisaktól a globálisakig. Az összes olyan környezeti problémára, amikor egy természeti forrás vagy egy nyelő szabad hozzáférésű, azaz nincs senkinek a tulajdonában (vagy pedig a tulajdonjogok nem vagy csak nehezen érvényesít? " A ,közlegelők tragédiája" modell eredetileg egy XIX. századi műkedvelő matematikustól, W. F. Lloydtól származik, ám ma inkább Garrett Hardin nevéhez kapcsoljuk, aki híres cikkében (Hardin 1968) fölelevenítette azt (Id. még Hardin 1994; 1998). Magyarországon Hankiss Elemér tette szélesebb körben ismertté ezt a modellt (Hankiss 1979). Játékelméleti szempontból a közlegelők tragédiáját általában egy olyan sokszereplős fogolydilemmaként szokás jellemezni, amelyben a szereplők mindig a versengést választják az együttműködés helyett (Mérő 1996). Ugyanakkor a Pre 3 Vagyis a, közlegelők tragédiája" kifejezés félrevezető, a ,szabad hozzáférésű legelők tragédiája" pontosabb megfogalmazás volna. A , közlegelőt" értelmezhetjük ugyan szabad hozzáférésűnek is, de ugyanígy egy emberi közösség vagy mondjuk az állam által birtokolt és gondozott legelőnek is. Márpedig alább kiderül majd, hogy a , közlegelők tragédiája" elkerülésének egyik módja éppen az, hogy egy kormányzat vagy egy (kisJközösség szabályozza a , legelő" használatát, intézményeket létrehozva megszünteti a teljesen szabad hozzáférést. Ennek ellenére mivel a ,közlegelők tragédiája" a bevett, megszokott kifejezés, jómagam is ezt használom. (A fentiek egyébként azt is jelentik, hogy a , közös lónak túros a háta" mondás is pontatlan és félrevezető: valójában a szabad hozzáférésű ló az, amelyiknek túros a háta — egy közösség [vagy az állam] által birtokolt jószágé nem feltétlenül az.)