Page 149 [149]
OCR
OKOSZOCIALIS MUNKA 147 , A szociális munka egy szakmai gyakorlat és egy tudományterület. Elősegíti a társadalmi változást és fejlődést, a társadalmi összetartozást, az emberek cselekvőképességének fejlesztését és az emberek felszabadítását. A társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a közös felelősségvállalás és a különbözőségek tiszteletének elvei központi helyet foglalnak el a szociális munkában. Alátámasztva a szociális munka elméleteivel, a tarsadalomtudomanyokkal, a human tudomanyokkal és a helyi tudasokkal, a szociális munka támogatja az embereket és a rendszereket az élet kihívásainak leküzdésében, és tevékenykedik mindenki jóllétének gyarapítása érdekében. A fenti megfogalmazás kiegészíthető nemzeti és/vagy regionális szinten." Fordította: Szöllősi 2015: 4. , A szociális munkát alapvetően az a konkrét kontextus határozza meg, amelyben működik" (Szöllősi 2015: 8). Vagyis egy adott problémából, valamint annak környezetéből kiindulva alkalmaz univerzális vagy specifikus elméleteket és gyakorlatokat. Nézzük Magyarország példáját: globális kitekintésben hazánkat kevésbé érintik a súlyos természeti katasztrófák (földrengés, szökőár, tornádó), míg az emberi tevékenység okozta károk sokkal markánsabban éreztetik hatásukat. Elegendő csupán a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófára gondolni: a szerencsétlenségnek több halálos áldozata és számos kárvallottja volt, ideértve az ökoszisztémát is. Az akkoriban kibontakozó országos szintű összefogás azonban megmutatta a különböző intézményekben és szervezetekben, valamint a civilekben rejlő jelentős segítő potenciált. Egyúttal rávilágított a társadalmi problémák kezelésének összetettségére. A szociális munkások beavatkozási lehetőségeinek szempontjából pedig szembetűnően kirajzolódtak a változás szükségszerű jelei, azaz hogy jól segíteni csak a megfelelő információk és tudás birtokában lehetséges. Más megközelítésben határokon átívelő praxisról elsősorban a menekültválság kezelése kapcsán beszélhetünk. A migráció okai között szerepel egyebek mellett az éghajlatváltozás, aminek hatására emberek csoportjai azért hagyják el otthonaikat, mert vagy emberi tevékenység által okozott katasztrója (környezetszennyezés), vagy természeti katasztrófa (földrengés, vulkánkitörés, árvíz etc.) sújtotta területen élnek. A probléma komplexitása okán jól segíteni innovatív megközelítéseket, valamint új tudáselemeket ötvözve -— például a helyi kultúra vagy klimatikus viszonyok sajátosságainak ismerete révén - lehetséges. Számos eltérés mutatkozik azonban a hazai és nemzetközi gyakorlatok között, elsősorban ember és környezet vonatkozásában. Bár mára hazánkban is megjelent a szociális munka szakirodalmában a környezet fogalmának kibővített értelmezése, azaz egyfajta elmozdulás látszik a társas környezet determináltságából a természeti meghatározás irányába, amely eredője az emberi faj és a bioszféra szétválaszthatatlan kapcsolata. Ennek ellenére Magyarországon egyelőre mégsem vált a gyakorló szakemberek praxisának meghatározó részévé a környezeti szempontból fenntartható és az individuumok jóllétét előmozdító megoldások alkalmazása.
