OCR
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 141 Tehát még az olyan globális fogalmakat is, mint a , föld" és , az éghajlat", időnként az ember hasonlatosságára képzelik el. Másik példánk, Mészáros Csaba segítségével (2019), az északkelet-szibériai Jakutiába vezet minket. Az olvasónak ismerős lehet ez a név, hiszen telente nemegyszer szerepel a híradásokban az extrém hideg, —60—70 C" miatt. Jakutiára nemcsak a rendkívüli hideg, hanem általában az időjárás szélsőségessége is jellemző, ugyanis a hideg telek mellett a gyakran 440 C"-ot elérő nyarak is jellemzik a vidéket. A másik szó, ami ismerősen csenghet, a permafroszt. Az éghajlatnak köszönhetően a talaj télen-nyáron fagyott, és nagyon rövid az az időszak (egyben a vegetációs időszak), amikor a talaj felső része kienged — ez a permafroszt. Ez a vidék sajátos tájat formáz, az itt található ökoszisztéma pedig rendkívül törékeny. Itt élnek a szahák, akik között Mészáros Csaba 2002 óta végez antropológiai terepmunkát, az ő kutatásaiból ismerjük meg, hogy miként viszonyulnak az itt élő emberek a természeti környezetükhöz, és hogyan változik ez a viszony az utóbbi idők, a klímaváltozás hatására. A szahák a tájat, ahol élnek, érző és érzékelő közegként fogják fel, a materiális tulajdonságok mellett lélekkel is felruházzák. A táj, a táj elemei önálló entitások, a közösségnek ugyanolyan tagjai lehetnek, mint az emberek. A szahák életében kiemelt fontossággal bíró tavaknak és réteknek (alaas) személyiségvonásaik vannak, amelyeket a helyiek, de legalábbis azok, akik állandó kapcsolatban vannak velük (halászok, vadászok), jól ismernek, és a személyiségüknek megfelelő módon kommunikálnak, illetve csereviszonyt alakítanak ki velük. A tájelemek megbetegedhetnek, megsérülhetnek, és meg lehet gyógyítani őket (például a tópartokat feltúró és tönkretevő pézsmapocok irtásával), sőt, meg is halhatnak. Mészáros ez utóbbit egy konkrét példával illusztrálta: a szovjet állam 1978-ban kísérleti atomrobbantást hajtott végre egy itt lévő mező és tó alatt. A helyiek azóta halottnak tekintik a területet. , Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e tavak kiszáradtak volna, vagy hogy ne élnének ott halak, ne pihennének meg ott vízimadarak — egyszerűen a helyiek szemében már nem élők ezek a tájak, így nem is állnak vele sem gazdasági, sem spirituális kapcsolatban" (Mészáros Cs. 2019: 150). A klímaváltozás hatásai különösen erősek az arktikus térségekben, és ebben a törékeny ökoszisztémában is komoly változásokat okozott: a permafroszt talaj erodálódik és olvad, vizesedik. Az ökológiai változás hat a tájra és a benne élő emberre és közösségre is, ami azonban az ő világképükben sajátos értelmezést kap: , Amikor tehát elmocsarasodik egy tó partja vagy éppen zsombékos lesz egy rét, az a szahák számára nem csupán (vagy nem elsősorban) egy ökológiai Jfolyamat, hanem a közösség egy tagjának betegsége. Hasonlóképpen az új állatfajok megjelenése, a tő vizének és halfaunájának változása, a zsákmá