Oldal 117 [117]
OCR
A JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPPROBLÉMÁI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN 115 szerrel biztosítják. Az állam közhatalma különféle intézményeken (pl. hatóságokon, bíróságokon) keresztül nyilvánul meg, biztosítva ezzel a jogi normák kikényszeríthetőségét állami szinten. A jogi norma tehát , normatív", azaz megszabja a követendő magatartás irányát a jövőben. Jogállami keretek között ezért elvileg mindazt meg lehet tenni, amit a jog kifejezetten nem tilt (pontos jogszabályi rendelkezésekkel vagy Un. generalklauzulakkal). Jogállamban , a jog uralma" (rule of law) érvényesül, azaz a jogállamiság megköveteli, hogy a jogi normák érvényesüljenek a szabályozott jogviszonyokban, a jogi norma címzettjei kövessék a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat. A jogállamiságot a magyar Alaptörvény is olyan alapértéknek tekinti, amelynek leglényegesebb fogalmi eleme a jogbiztonság elve (Sólyom 2001: 92). Ahogy a magyar Alkotmánybíróság már a működése kezdetén megfogalmazta: , A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. Azaz az állam is a jog szerint kell, hogy működjék, a jogi szabályok betartásával."? A jogbiztonság elvéből fakadnak különböző jogalkotási elvek (amelyek meghatározzák többek között a jogszabályok alapvető érvényességi feltételeit), valamint az ún. , eljárási garanciák" (pl. a jogorvoslati jog vagy a büntetőeljárási garanciák), amelyek az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásához is elengedhetetlenek. Nem véletlen, hogy az államok egyre nagyobb számban a jogrendszereik csúcsán elhelyezkedő alkotmányokban rögzítik a működésükhöz szükséges legfontosabb rendelkezéseket," amelyek egyben értékválasztást is tükröznek. Az államok feletti szinten pedig a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályai" (az ún. ius cogens) bírnak hasonló jelentőséggel. A jogtudományban a fogalmak pontos meghatározásának és alkalmazásának a jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Ezért okoz évtizedek óta — továbbra is megoldatlan — problémát a , Jenntartható fejlődés" és a , fenntarthatóság" kifejezéseknek az elhelyezése a környezetjogon belül is. A szakirodalmi álláspont korántsem egységes abban, hogy miként kell tekinteni rá: alapelvként (azon belül politikai vagy jogi elvkent), célkitűzésként, vagy esetleg valami egyéb szerepet játszó, mégis központi jelentőségű elemként a jogrendszer egészét tekintve (Bandi 2013). Annyi bizonyos, hogy a jogszabályok kikényszerítésében a szerepe igen korlátozott, ellentétben a környezetjogi alapelvekkel (megelőzés, elővigyázatosság, szennyező fizet stb.), amelyek önmagukban szintén nem kikényszeríthetők, de fontos szerepet játszhatnak a jogszabályok értelmezése és alkalmazása során (Scotford 2017: 192; Sands—Peel 2018: 9). 1 B) Cikk (1) bekezdés. 2 56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991. 454-456. 3 Ez az oka annak, hogy az alkotmánymódosításhoz a nemzeti jogrendszerek általában speciális rendelkezéseket írnak elő. * " Ezek közé tartoznak például a népek önrendelkezési joga, az erőszak, a népirtás, a kínzás és a rabszolgaság tilalma, valamint a humanitárius nemzetközi jog alapvető szabályai.
