Oldal 112 [112]
OCR
110 GLIED VIKTOR sze alatt 35 ország és az Európai Közösség írták alá. Újszerűségét az adja, hogy ez az első kötelező erejű nemzetközi dokumentum, amely átfogóan igyekszik meghatározni a társadalmi részvétel keretébe tartozó környezeti jogokat, szoros kapcsolatot teremtve az emberi jogok védelme és a környezeti szempontok érvényesítése között (Pánovics 2015). Össztársadalmi szinten kevesen választják, ám lehetőség van a konfliktusokat kizárni és egy alternatív életmódot választani, önmagunkat elszigetelni, kirekeszteni, izolálni a társadalomtól. Erre lehetőség van különböző közösségekben, akár ha a foglaltház-mozgalomra, vagy az ökotelepülésekre gondolunk. Ebben az esetben a közösség tagjai nem feloldani akarják a feszültséget, hanem olyan saját életmódot teremtenek maguk számára, ahol a konfliktus lehetőségét lecsökkentik vagy kizárják (Farkas 20189. A környezeti konfliktus elkerülésének számos módszere van. 1. Az egyik, amely elsősorban a nem demokratikus országokban működhet, hogy a lakosságot nem értesítik a beruházásról, vagy csupán akkor, ha már nincs módjuk érdemben megváltoztatni a döntést. Az érintettek úgy érezhetik, hogy igazságtalanság áldozatai lettek, a döntések a fejük felett születtek. Akár évekig elhúzódó konfliktus veheti kezdetét, amely egyik félnek sem kedvez, és a folyamat végén nem lesznek , nyertesek". 2. Másik lehetőség az ellentételezés, amikor az adott települést/régiót/országot a befektető kompenzálja és a beruházás gazdasági hasznát (magasabb adóbevételek, munkahelyteremtés, innováció, alvállalkozói lehetőségek stb.) hangoztatja. Az ilyen esetekben az egyértelmű negatív hatásokat is maga alá gyűri a várható haszon. 3. A harmadik forgatókönyv szerint a beruházó és a döntéshozók együttműködnek a helyi lakossággal, a helyi és országos civil szervezetekkel, és idejében elkészítik az alternatív terveket, esetleg új helyszínt, alternatív termelési, üzemeltetési módszereket, tiszta/tisztább technológiát készítenek elő. Ilyen esetekben működik a partnerség, a nyilvánosság, a folyamatos kapcsolattartás és a közös munka eredményeként a bizalom is kiépülhet az érintettek között, és mindenki számára megnyugtató megoldások születhetnek (Szäntö 2008). Ajánlott olvasmányok Fülöp Sándor 2018. Környezetjog — Környezeti konfliktusok. Budapest, NKE. A könyv célja a környezeti konfliktusok megértéséhez, tartós kezeléséhez szükséges szemlélet kialakítása, fejlesztése. A szerző vizsgálja a társadalmi konfliktusok természetét, valamint az egyes környezetjogi jogintézmények alkalmazása vagy éppen nem alkalmazása során létrejött konfliktusokat. A könyv elsősorban a helyi szintű környezeti konfliktusokra koncentrál, de természetesen kitekint a globális környezeti konfliktusokra is.
