Page 103 [103]
OCR
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 101 alakult a helyi népszavazások száma, addig ez a szám 2015 után 10 alá csökkent (Radics 2019: 30. Fontos megjegyezni, hogy jogi procedúra nélkül is lehet politikai nyomást gyakorolni az engedélyező hatóságokra vagy a kormányzatra/ önkormányzatra akár közvetlenül, a közösségi médián, akár a hagyományos médián keresztül. A leggyakoribb tiltakozási forma, amikor jogi útra terelnek egy ügyet, legyen szó országok közötti nézeteltérésekről vagy lokális ügyekről. Tágabb értelemben minden, közvetlenül a természeti környezetet vagy a környezeti fenntarthatóságot érintő, a környezet megváltoztatására irányuló vagy környezeti értéket kisajátító, azt piacosítani szándékozó ügyet környezeti ügynek nevezzük. Mint ilyen, hatással van a társadalomra is, hiszen az egészséges környezet kialakítása, megtartása, védelme mindenki felelőssége. Kimondhatjuk tehát, minden környezeti érdek társadalmi érdek is egyúttal. Miért nem egyértelmű ez mégis minden ember számára? Az ökológiai egyensúly megbomlása, a környezetszennyezés és természetrombolás merőben újszerű konfliktusok kialakulásával jártak. A modernizációs törekvések az igények felértékelődésével és mesterséges előállításával legtöbb esetben a környezeti érdekek rovására érvényesülhetnek. Jelenleg a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság között fennálló, egymást kölcsönösen kizáró társadalmi igények, partikuláris érdekhierarchiák és értékválasztások szükségszerű ütközésének vagyunk tanúi. A környezeti érdek bonyolult, speciális jelenség, hiszen olyan közjószág, melynek megvédése mindenkinek az érdeke, de senkinek sem a speciális érdeke. A környezeti érdek a különböző szereplők környezettel kapcsolatos érdekein keresztül artikulálódik. A szerepek is adottak: van beruházó, szennyező, közvetlen kárvallott, hatóság, nem kárvallott helyi lakosság, civil szervezetek, helyi politika. A helyzetet bonyolítja, hogy helyi környezeti ügyek esetében a szerepek egymást is fedik, ezért nem ritka az sem, hogy egy szereplő önmagával is érdekkonfliktusba kerül egy adott eset kapcsán, hiszen tudja/érzi, mi lenne a helyes cselekvés, azonban a politikai-gazdasági érdekek felülírják az etikus magatartást (Toth I. 2002). ÖKOLOGIZMUS Az ökologizmus azon elméletek és különféle törekvések halmaza, amelyek az embert egy nagyobb ökoszisztéma részének tekintik és dinamikus fejlődési szemlélettel fenn kívánják tartani a rendszer egyensúlyát. , Zöld gondolatrendszernek?" is nevezhetjük, melyben az elmélet és gyakorlat összekapcsolódik, hidat képez a teoretikus és pragmatikus cselekvések — participacio, stratégiaalkotas, alternativak ajanlasa, politikai szerepvállalás — között, egyúttal megteremti az ökopolitika fogalmát és annak cselekvési terét. Tehát nemcsak a környezet védelmét hangsúlyozza, hanem komplex szemléletmódot tükröz, melyben együttesen a környezetvédelem és a fogyasztói társadalom bírálata, a közösségelvű gondolkodás, valamint az alternatívák keresése adja a keretet. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos szaktudományos keretek között mozgó partikuláris szemlélet nem elégséges a globális problémák megértéséhez, még kevésbé azok kezeléséhez. Az ökologizmus kilép az elméleti keretek közül, a humánökológia tudományos és politika dimenzióját egyszerre teremti meg.
