Oldal 85 [85]
OCR
ZÖLDTÖRTÉNELEM? 83 1. kép. Éltes Barna műve a Hasított táj című kiállítás részeként. 2022. december 20. Hasított táj című kiállítás egésze, illetve az ott szereplő alábbi munka is azt fejezi ki, hogy a természetes anyag milyen kis, de pontosan megválasztott változással válik az emberi kultúra és a táj viszonyának reprezentációjává és műalkotássá. Házat, vagy még inkább templomot, és az ahhoz vezető utakat látunk, feljebb pedig művelt földterületet. Az alkotást úgy is értelmezhetjük, hogy alapos szemlélődéssel és az anyag ismeretére támaszkodva csak néhány ponton kell alakítanunk a tájon ahhoz, hogy létrehozzuk vagy folytathassuk az emberi kultúrát. A templom-motívum arra utalhat, hogy ez a felismerés, az anyag körforgásának tudatos megélése maga a szakralitás. Éltes szemlélete azt is hangsúlyozza, hogy még most is vannak olyan közösségek, s léteznek olyan életformák, amelyek nem idéznek elő környezeti válságot. Az új, a humán környezettudományi szemléletbe illeszkedő történeti szemlélet egyik kulcsa minden bizonnyal az, hogy a kutatási kérdéseket a hasonló alkotásokra alapozva fogalmazza meg. De milyen munkát is jelent ez pontosan? Jelen fejezet célja az, hogy körvonalazza azt, hogy mi is az a történeti gondolkodás, majd választ adjon arra, hogy a környezettörténeti kutatás már jelen állapotában is kész megoldás-e a történeti kutatás és a humán környezettudomány egybefésülésére. Történeti korrekciók és köztudott tévedések Most, a gondolati fordulat előtti pillanatban még kijelenthető, hogy a történész a múltbeli és a jelenkori politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti állapotokról való reflexív gondolkodás szakemberei közé tartozik. A történész olyan kutató, aki megkérdezi, hogy a múlt egy adott pontján vagy jelenleg , természetesnek", adottnak tűnő viszonyok, vagy ezek emlékezete, vajon milyen speciális körülmények eredményei. Ha megnézzük, hogy valamely köztudottnak vélt jelenségnek milyen a feltárható múltja, gyakran megkérdőjeleződik egy-egy
