OCR
ZÖLDTÖRTÉNELEM? HOL VAN ÉS HOL LEHETNE A HELYE A TÖRTÉNÉSZEK MÚLTBELI KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKRA VONATKOZÓ MUNKÁJÁNAK?! Balogh Róbert Mit jelent az, hogy valamit történeti módon vizsgálunk? Milyen a történeti tudásforma? Könnyen lehet, hogy a környezet és az ember kapcsolatában beállt fordulat okán a történelem mibenlétéről alkotott fogalmak s így a történészi munkára vonatkozó elvárások és feltételezések néhány éven belül teljesen megújulnak (Z. Karvalics 2022). Ha így lesz, akkor a változás kulcsa, hogy a lehetségesnek és valószínűnek tartott jövőbeni, többé vagy kevésbé apokaliptikus állapotok kerülnek a történeti gondolkodás középpontjába. Amíg a természettudományos tudás új, antropocénbeli szintézisét egy új tudományág, az Earth System Science, vagyis a földi fizikai, kémiai viszonyok, például az óceáni víz tulajdonságai vagy a különböző időjárási anomáliák planetáris összefüggéseit feltáró tudomány hozta el, a humán és társadalomtudományokban ezt nem új tudományág, hanem egy új, humán környezettudományinak nevezett szemlélet jelentheti a következő években. Ez — amint a jelen kötet is demonstrálja — többek között az antropológia, a történeti néprajz, a környezettörténet, a művészet, a művészettörténet és a természettudományos eredmények párbeszédét jelenti. A humán környezettudományi szemléletet ma még könnyebb példákkal bemutatni, mint absztrakt módon leírni. Andrásfalvy Bertalan a sárközi textilművességet tanulmányozva és újraélesztve a hagyományos gazdálkodás és a népművészet formavilágának kapcsolatára vonatkozóan állított fel modellt ( Jövőnk gyökerei kiállítás, lásd Balogh 2022. Géczi János a magas művészet, a növénytermesztési kultúra és a fajtagazdagság összefonódását írta le az ókor és a középkor vonatkozásában (Géczi 20209. Az elmúlt években a táj, az emberi tevékenység és az anyagok kapcsolatára fókuszáló Éltes Barna alkotásai azt mutatják, hogy a művészet nyelve fontos a környezeti válság mibenlétére és ennek történetiségére vonatkozó gondolatok ébresztésében, és abban is, hogy ezek a kérdések a helyi (Éltes esetében a székelyföldi) identitással párbeszédbe léphessenek. A 2022. decemberi, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen bemutatott 1 A tanulmány megírását a NKFIH FK 142451. Budapest — egy várostérség környezettörténete c. pályázat tette lehetővé.