Oldal 76 [76]
OCR
74 FARKAS JUDIT Eltérően a hasonló hitrendszerrel bíró nyugat európai példáktól, a magyar ökofalu-lakók nem nevezik magukat és gyakorlatukat (újypogánynak (én legalábbis még sosem hallottam). Ehelyett inkább konkrét irányzatot jelölnek meg, például: , csinálom a sámános dolgaimat", , ott erős az ősmagyaros vonal". Mindazonáltal a természethitről való beszélgetésekben gyakran felmerül a pogány tradíció kérdése, és a természethit gyakorlati megvalósulásakor olyan rítusokat is sorolnak, amelyeket ők maguk is pogány örökségnek tekintenek. Találkoztam olyan megfogalmazással is egy levélben, ahol a pogány hit és a természethit azonosként értelmeződött: "Még a keresztény szokások is telis-tele vannak pogány/természethitű lsic!] utalásokkal, csak ki kell tudni hamozni 6ket.«” (Farkas 2017: 95-96.) Ökopogänyok Az ökospiritualitás egyik domináns mozgalmi megjelenési módja az ökopogänysag (eco-paganism). Az ökopogány egy olyan környezeti aktivista, aki az újpogány tradíció követője, és környezetvédő akcióiban is integrálja újpogány hitét és gyakorlatát (természeti lények segítségül hívása, pogány rítusok az akció helyszínén, Föld-energiák használata stb.; lásd: Harris 1996, 2008; Letcher 2003). Mivel az újpogány csoportok hitrendszere alapvetően valamilyen természetvallásra vezethető vissza, az újnpogányok maguk is hangsúlyozzák a természet tiszteletét, minden élő szentségét. Számukra a természet intelligenciával és tudatossággal bír, jótékony, és kommunikálni tud azokkal, akik képesek meghallani. Ezt az elfeledett kapcsolatot vissza kell állítani. Jó példaként szolgálnak a premodern emberek, akik spirituális kapcsolatban voltak a természettel, ezért az ő példájukat kell követni, és az ő eszközeiket — értsd hitüket és spirituális gyakorlatukat — kell alkalmazni (Letcher 2003: 69). ebből következően a környezettudatos gondolkodás és életmód kiemelt fontossággal bír számukra. Sokuk esetében ez csupán az Isten/Istennö/Földanya/ Természet vallásos tiszteletében a természet ciklikusságát követő, a természetben végrehajtott rítusokban ölt kultikus formát, mindenféle aktivizmus nélkül. Mások azonban közreműködnek a különböző ökológiai mozgalmakban, a klímaaktivizmus politikai színterének is részesei (Luhrmann 1993). Az ökopogányok sokfélék, és az ökológiai aktivizmusnak is különféle formáit gyakorolják. Egy részük a mélyökológia és egyfajta spirituális eklekticizmus felől érkezik, ők azok a , brikolőrök", barkacsolok, akik a környezetfilozófia mellett a kortárs spiritualitás rendkívül széles palettájából merítve és ezeket egy pogány dogmával kombinálva alkotják meg világképüket (New Age, wicca-boszorkánysag, neosamanizmus, druida hit, Istennő-hit, " teozófia, buddhizmus, Szivár"Az újpogányság szoros kapcsolatban áll a modernitás ökofeminista kritikájával. Ezt egyrészt Carolyn Merchant munkái motiválták, aki 1980-as munkájában azt állította, hogy a tudományos
