OCR
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA 69 A gondozás-gondoskodás kérdése kulcsfontosságú ebben a folyamatban. Ennek értelmében az ember érdekében végzett gondoskodás vallásos kötelessége nemcsak kiterjeszthető a természetre is, hanem egyenesen kötelező is kiterjeszteni rá. A társadalmi igazságosság elve megjelenik a teremtésről való gondoskodásban és az ökoigazságosságban, oly módon, hogy a hívek összekapcsolják a hagyományos szolgálatot a környezetvédelemmel. Ahogy Ferenc pápa fogalmaz, nem lehet lelki egészség társadalmi igazságosság nélkül, és nem lehet társadalmi igazságosság egészséges ökoszisztémák nélkül (idézi Hubbell-Ryan 2022: 131. A pásztor-szerep, a gondozás vallásos tézise pedig párhuzamba állítható a tudományos törekvésekkel, például azokkal a geomérnöki törekvésekkel, amelyek a Föld ember által megzavart működését igyekeznek a tudomány és a technológia segítségével visszaállítani (uo. 134). Ez a párhuzam újabb bizonyítéka annak is, hogy a humán környezettudomány számára a vallás vizsgálata kikerülhetetlen: az egymástól látszólag távol álló tudományos munka (geomérnökök) és vallásos világkép egymást erősítheti, közelítésüket, egymásra találásukat pedig a diszciplínákon túllépő humán környezettudományos szemlélet nagyban segítheti. Az ma már általánosan (bár nem teljeskörűen) elfogadott, hogy a kortárs környezeti krízis megoldásához a tudomány, a technológia és a politikai akarat egyértelműen szükségesek. De sokan megkérdőjelezik, hogy ez elegendő lenne, úgy vélik, hogy a fenntartható jövő érdekében a paradigmaváltás, az emberi tudat és viselkedés átalakítása elengedhetetlen. Egy új világkép, a környezettudatos etika, a vallás, a spiritualitás lényeges szereppel bírnak ebben az átalakulásban: fontos kritikáját adják a modern fogyasztói társadalomnak és alternatív viziöt kinälnak a jö Eletröl (Tucker-Grim 2017; Hubbell-Ryan 2022: 137). A Hubbell-Ryan szerzőpáros szerint az ökológia iránt érdeklődő vallásos embereknek három alapvető kérdést kell feltenniük: , 1. Hogyan értelmezhetők újra a hagyományos szentírások, tanítások, rituálék és hiedelmek a környezeti etika támogatása érdekében? 2. Hogyan lehet visszahelyezni a kánonba a marginalizált, apokrif és figyelmen kívül hagyott, a környezeti etikát támogató szövegeket és tanításokat? 3. Hogyan alakíthatók ki olyan, a vallási hagyománnyal összhangban álló új hiedelmek, értékek és gyakorlatok, amelyek támogatják a környezeti etikát?" (Hubbell-Ryan 2022: 138.) Ugyanők azonban - más kutatókra is hivatkozva, lásd Rigby 2017; Simkins 2018 — arra is figyelmeztetnek, hogy politikai, gazdasági és társadalmi átalakulások nélkül pusztán az eszmék nem változtatják meg automatikusan a világot (Hubbell-Ryan 2022: 139). Vallás és környezetvédelem témában rengeteg irodalom és aktivitás jelent meg az utóbbi évtizedekben a tudósok, teológusok, gyakorló szakemberek ama felismerésének köszönhetően, miszerint a környezeti kérdésekben tájékozott hívek és a környezetvédelmi munka újrafogalmazása fontos szereppel bír a kortárs környezeti krízis kezelésében.