Oldal 68 [68]
OCR
66 Farkas JUDIT hatóság érdekében botorság lenne figyelmen kívül hagyni a mintegy tízezer vallásban és a Föld lakosságának 85 százalékában rejlő potenciált (ásd Gardner 2002; Rasmussen 2013). Az Alliance of Religions and Conservation nevű szervezet tagjai is úgy vélik, hogy a környezeti problémák megoldása érdekében ki kell használni a vallások, egyházak világban betöltött politikai, gazdasági és kulturális szerepét. Ezek szerintük: a vallások olyan kozmológiát biztosítanak, amely formálja a világnézeteket; erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek; rengeteg embert érnek el és mozgósíthatnak; hatalmas vagyonuk van ingatlanban, pénzügyi befektetésekben és pénzben; a fenntarthatósághoz elengedhetetlen hosszú távú gondolkodást gyakorolják; irányelvekkel bírnak a vagyon méltányos, igazságos és felelősségteljes kezeléséhez; sajátos társadalmi és kulturális kontextusban gyökereznek; ők vezetik a világ számos iskoláját (idézi Hubbell-Ryan 2022: 139). A vallás tehát felfedeződött mint az ökológiai krízis egyik megoldási javaslata és módszere. Az ökológiai diskurzusba bekapcsolódó vallások követői (laikusok és tudósok egyarán0 vallásuk tanításainak olyan értelmezését adják, amely szerint a természet és minden létező vagy isteni teremtmény, vagy az isteni részét képezi, vagy valamiféle természetfeletti attribútummal bír. Ennek értelmében a természet rombolása, kizsákmányolása a természetfelettivel szembeni bűn, a környezetbarát viselkedés pedig egyenesen vallásos kötelesség." Vallás és környezettudatosság összekapcsolódására kitűnő példa a WWF által kiadott könyvsorozat, melynek kötetei egy-egy világvallás és a természet kapcsolatáról szólnak: Batchelor, Martine — Brown Kerry (eds.): Buddhism and Ecology, 1992. Breuilly, Elisabeth — Palmer, Martin (eds.): Christianity and Ecology, 1992. Khalid, Fazlun M. — O’Brien, Joanne (eds.): Islam and Ecology, 1992. Prime, Ranchor: Hinduism and Ecology, 1992. Rose, Aubrey (ed.): Judaism and Ecology, 1992. Vallás és ökológia összekapcsolását az is indokolja a kutatók szerint, hogy mindkettő foglalkozik a nem-emberi világ megértésével, továbbá ember és nem-emberi világ viszonyának feltárásával. A tudomány a fizikai világ működésével kapcsolatos ismeretek elsődleges, hitelesnek tekintett forrása. A vallás válaszokat ad a misztikus tapasztalatokra, az átfogó jelentések és a közös etikai irányultságok iránti vágyra, amelyeket a tudomány sokak számára — önmagában - nem tud biztosítani (Rigby 2017: 275). Az ökológia tudománya leírja, hogy az organizmusok hogyan lépnek kölcsönhatásba más organizmusokkal, energiával és anyaggal olyan összetett rendszerekben, amelyek meghatározzák az organizmusok bőségét és eloszlását. A val* Ehhez läsd - többek k6z6tt — Bron Taylor Introducing Religion and Dark Green Religion című tanulmányát, Taylor 2010. Az abrahamista vallasok és az ökológiai válság közötti kapcsolathoz, az e körül kialakult vitához lásd: Kay 1998; Livingstone 1994; Taylor 2010, 2016; White 1967.
