OCR
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA Farkas Judit Ebben a tanulmányban a különböző vallások, hitrendszerek természetfelfogását tekintjük át. Az utóbbi évtizedek azt bizonyították, hogy a tudományos, technikai eredmények és a politikai szándék mellett az emberi értékrend átformálására is szükség van ahhoz, hogy a környezeti problémákra egyáltalán problémaként tekintsünk, és megoldást keressünk rá. Az ökotudatos vallásos és spirituális értékrend, illetve a környezeti problémák megoldására törekvő technológia ugyanazon cél felé irányul, egymás megértése gyakran mégis nehézségekbe ütközik. Közelítésüket, egymásra találásukat a diszciplínákon túllépő humán környezettudományos szemlélet nagyban segítheti, a humán környezettudományi olvasókönyv ezért tartalmaz vallással foglalkozó részt is. Vallás, ökológia A tanulmány címében szereplő két fogalom, vallás és ökológia, már önmagában is nehezen határozható meg. Szűkebb értelemben az ökológia a természettudományok egyik ágának megjelölésére szolgál: az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. Ugyanakkor a terminust gyakran meglehetősen lazán használják "környezet értelemben is (vagy — ami kifejezetten problematikus — a természet szó szinonimájakénb. Kortárs, a környezeti problémákat feltáró értelmezése a természeti környezet és az ember viszonyára fókuszál. A vallás talán még bonyolultabb fogalom, történetileg, tudományosan, teológiailag és felekezetileg is számtalan eltérő értelmezése létezik. Ha csak egy tudományág (például a kulturális antropológia — lásd a keretes r&szt) definiciöit tekintjük ät, már akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy nem egyszerű feladat a vallások és a környezetvédelem vizsgálata, ahogyan vallásos környezetvédelem elméletének és gyakorlatának kidolgozása sem (Lodge—Hamlin 2006: 279-307. A fogalmi nehézségekhez lásd még Baumann-Bohannon-O Brien 2017).