Oldal 50 [50]
OCR
48 Kocsis TAMAS Megfogalmazták a mezőgazdaságban érvényesülő csökkenő hozadék törvényét is, miszerint egy adott terület intenzívebb megművelése csökkenő ütemben növekvő terméstöbbletet eredményez. Ezzel szemben viszont az ipari szektorokra a növekvő hozadék törvényét tartották érvényesnek, azaz — megfigyeléseik alapján — például kétszer annyi munka (tőke) több mint kétszer annyi outputot ad (Christensen 1991: 82). A brit ipari fejlődést vizsgálók a puszta anyag szerepén túl az energia fontosságát is felismerték a 19. század elején. McCulloch a brit nemzet ipari fellendülését az ország szénkészleteinek kiaknázásában és az erre épülő technológiák (például a gőzgép) kifejlesztésében látta, amelynek segítségével lehetővé vált a szűkös tűzifakészletek meghaladása és a költségek csökkentése (Christensen 1989: 21. A klasszikus közgazdaságtan nézeteinek áttekintésekor kiemelkedően fontos a Thomas Malthus és David Ricardo között lezajlott vita a mezőgazdasághoz szükséges természeti erőforrások szükössegeröl. Barnett &s Morse (1963) szerint a vitában a természeti erőforrások szűkösségének abszolút (malthusi), illetve relatív (ricardói) változatai nyertek megfogalmazást (vö. Barbier 1989: 1. S csakugyan, Malthus a mezőgazdasági területek mennyiségének abszolút korlátosságáról beszélt, s szerinte ha az összes rendelkezésre álló mezőgazdasági területet kihasználtuk, akkor további emberek élelmezése csak úgy lehetséges, hogy az adott területen megnöveljük a művelés intenzitását. Ekkor az adott területre jutó hozadék (terméstöbble) növekszik, de csökkenő ütemben. Ezzel szemben Ricardo a csökkenő hozadékok jelenségét az újonnan művelésbe vont földterületek minőségének romlásával magyarázta, szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy elsőként a legjobb minőségű területeken termesztenek növényt, s csak utána kezdenek egyre rosszabb földeket is művelés alá vonni (1. tablazat) (Barnett— Morse 1903: 51; idézi Barbier 1989: 1-2). 1. táblázat. Malthus és Ricardo termőföldről alkotott felfogásának összevetése Malthus Ricardo termőföldek minősége homogén heterogén teljes kihasználás után mindig jelentkezik szűkösség természete abszolút relatív nincs van szűkösség forrása belső (létminimum) belső (létminimum) A malthusi abszolút szűkösség tehát azt állítja, hogy valamennyi természeti erőforrás (termőföld) minősége homogén, ezért a csökkenő hozadék jelensége csupán a kimerülés után lép fel. Mivel az abszolút jellegű korlát elérésekor már valamennyi alkalmas földterületet művelés alá vontak, nincs lehetőség az erőforrások közötti helyettesítésre, azaz egy-egy tényező költségének emelkedése
