Aller au contenu principal
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu
S'identifierS'inscrire
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Aperçu
022_000079/0000

Környezeti kérdések – közösségi válaszok. Humán környezettudományi olvasókönyv

  • Aperçu
  • PDF
  • Afficher les métadonnées
  • Afficher le lien permanent
Title (EN)
Environmental Issues – Community Answers. Environmental Humanities Reader
Field of science
Környezettudományok (társadalmi vonatkozások) / Environmental sciences (social aspects) (12916), Környezetváltozás és társadalom / Environmental change and society (12918), Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857)
Series
Környezet és társadalom. XXI. századi forgatókönyvek
Type of publication
tanulmánykötet
022_000079/0038
  • Présentation du journal
  • Page
  • Texte
  • Métadonnées
  • Découpage
Page 39 [39]
  • Aperçu
  • Afficher le lien permanent
  • JPG
  • TIFF
  • Précédente
  • Suivant
022_000079/0038

OCR

KÖRNYEZETFILOZÓFIA 37 Ezt a szemlélet kritizálják a környezetfilozófia előtörténetének kulcsszövegei. A szakirodalom ezek közül elsőként a nagy klasszikust, Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai író Walden, or Life in the Woods című munkáját említi (Thoreau 1854). A Walden úgy került be a környezetfilozófia történetébe, mint az a könyv, ami lerakta a modern környezetfilozófia alapját (Hubbell-Ryan 2022: 116). Thoreau két éven at a Walden-tó partján élt úgy, hogy saját maga teremtette meg létfeltételeit (házát, élelmét stb.), és a fizikai munka mellett elmélkedéssel, a természet megfigyelésével és írással töltötte napjait. Ily módon a könyv az önkéntes egyszerűség naplója és a társadalomból való kivonulás krónikája is. Őt tartják az első amerikai környezetvédőnek, továbbá a polgári engedetlenség filozófiai megalapozójának (ásd: A polgári engedetlenség iránti kötelességről, 2008). A környezetfilozófia előtörténetéből kiemelkedik Thoreau mesterének, Ralph Waldo Emersonnak (1803—1882) 1836-ban megjelent Természet című könyve, illetve John Muir (41838—1914) Első nyaram a Sierrában (1911) című műve. Mindkettő a természet immanens jogait és az emberiségnek a természeti környezet iránti kötelességét tárgyalja. A 20. század közepének és második felének alábbi munkái már a környezetfilozófia kiteljesedésének idejére tehetők, és a korban már aktív zöldmozgalom is motivalta 6ket, arra is reflektaltak. Aldo Leopold (1887-1948) úgynevezett Föld-etikájának? alaptézise, hogy az ember a földi életközösség egyenrangú tagja és nem elnyomója, a természet nem dolog és nem tulajdon, az etikai közösség fogalmát pedig ki kell terjeszteni a teljes ökoszisztémára. Hangsúlyozza, hogy a természet szeretete nemcsak érzelmi, hanem intellektuális folyamat is, aminek alapja az ökológia tudatosság és a lelkiismeret (lásd Tóth 2005: 126-138). A 20. századi környezeti irodalom valószínűleg legismertebb könyvét Rachel Carson írta meg, Néma tavasz (Silent Spring, 1962) címmel. Carson víziója az ipari mezőgazdaság hatására teljesen eltűnő madarakról természetesen nemcsak a madarakról szól, hanem az emberről, ember és természet viszonyáról, ember és természet egészségének szoros kapcsolatáról és így tovább. A Néma tavaszt a szakirodalom úgy tartja számon, mint azt a könyvet, ami széles körben megértette az ökológiai válság jelenlétét és mibenlétét, és ösztönzőleg hatott a cselekvésre (asd Guha 2000). De legaläbb ekkora hatäsa volt Garrett Hardin kézlegel6k tragédiäja-példäzatának is (Hardin 1908; részletesen lásd e könyv , A közlegelők tragédiája és komédiája" című tanulmányát Takács-Sánta András tollából), vagy Donella Meadows és munkatársai munkájának, A növekedés határainak (The Limits to Growth, 1972; magyarul: 2005). Mindkét könyv a túlnépesedés és a természeti erőforrások kifogyásának veszélyét taglalja. A környezetfilozófiához vezető utak között érdemes még megemlíteni az állati jogok mozgalmát, annak filozófiai-etikai alapjait. Az állati jogok elgondolásának egyik alapját az állatok érző, szenvedésre képes lényekként való értelmezése 2 2 A Fold-etika terminus Leopold Sand County Almanac (1949) című könyve utolsó fejezetének címéből ( The Land Ethic”) szarmazik.

structurelles

Custom

Image Metadata

Largeur de l'image
1842 px
Hauteur de l'image
2671 px
Résolution de l'image
300 px/inch
Taille du fichier d'origine
1.3 MB
Lien permanent vers jpg
022_000079/0038.jpg
Lien permanent vers OCR
022_000079/0038.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

S'identifierS'inscrire

Connexion utilisateur

eduId Login
J'ai oublié mon mot de passe
  • Rechercher
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Françaisfr
  • Englishen
  • Deutschde
  • Magyarhu