Seite 37 [37]
OCR
KÖRNYEZETFILOZÓFIA 35 Nem meglepő, hogy a különböző környezetfilozófiai irányzatok szoros kapcsolatban állnak gyakorlati tevékenységekkel, és egy-egy irányzat társadalmi mozgalmat is létrehozott, lásd például a mélyökológiát (ahol az irányzat kialakítója, a norvég Arne Naess maga is mozgalmi aktivista volt) az állati jogok mozgalmait vagy az ökofeminizmust. Mindezeket foglalja össze az ausztrál Richard Routley, amikor azt mondja, hogy a kérnyezetfilozofia két kulcskoncepción alapul: egyik az erkölcsi kötelességünk kérdése, a másik a természeti környezet inherens értékének kérdése. Az erkölcsi kötelesség azt a felelősséget jelenti, hogy a környezettel szembeni etikai kötelezettségekkel összhangban cselekedjünk. Az inherens érték pedig — az instrumentális értékfelfogással szemben - a természet önmagában fennálló értékét jelöli. Tehát egy adott természeti elem nem a megmunkálása révén lesz értékes, még csak nem is az esztétikai élvezet nyújtotta értéke a lényeg, hanem saját, önálló, belső értéke van. Egy fa értékét nem az jelenti, hogy bútort készítünk belőle, vagy hogy oxigént termel, még csak nem is az, hogy gyönyörködünk a szépségében - ezek mind csupán külső, hozzáadott értékek (Routley 1973; idézi Brennan-Lo 2014: 109. A környezetfilozófia és a környezeti etika szoros kapcsolatban áll egymással. Ez nem véletlen, hiszen, ahogyan láttuk, a környezetfilozófia alkalmazott tudománykérnt tekint önmagára. A környezeti etika alapja az antropocentrikus szemlélet kritikája; célja, hogy , erkölcsi státuszt rendeljen a természethez, és kereteket dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy mi minősül erényes életnek a bioszféra határain belül" (Hubbell-Ryan 2022: 1129. Közösek a pozitivizmus filozófiai paradigmájának bírálatában is, amely megalapozta a nyugati gondolkodásban a tudomány elsőbbségét, azt, hogy a tudományos gondolkodást helyezte előtérbe minden mással szemben, hogy megalapozta a tudományos validáció kizárólagosságát. A környezeti etika meghatározza a környezetileg helyes és helytelen viselkedést, megfogalmazza az Skoerényt (Traer 2020: 1-68). Az ökofilozöfia állatokkal kapcsolatos iránya, Aldo Leopold Föld-etikája vagy Murray Bookchin tarsadalomfilozofiaja szintén konkrét cselekvési irányokat fogalmaz meg. ANTROPOCENTRIZMUS KONTRA BIOCENTRIZMUS A környezeti etika egyik alapvető vitája: Az antropocentrikus pozíció középpontjában az ember áll, a környezet hasznosságát és az ember kötelezettségét a természettel szemben innen értelmezi. Legfőbb érve a jövő generációk érdeke melletti érvelés: a természet megóvása csak annyiban elengedhetetlen, amennyiben az elősegítheti a jövőbeli emberi közösségek jólétét. Ezzel szemben a biocentrizmus (máshol: ökocentrizmus - lásd a , Vallás és ökológia" című fejezetet) nem ember-, hanem általános életközpontú etikai elmélet. Azt állítja, hogy minden faj vagy szervezet hozzájárul az ökoszisztéma egészségéhez, és ezért képesnek kell lennie arra, hogy az emberi beavatkozástól mentesen tovább élhessen (Boylan 2014: 115; Hubbell-Ryan 2022: 1139.
