OCR
BEVEZETÉS A HUMÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYBA 27 táj elvesztéséből fakadnak. Szolasztalgiát éreznek például azok az emberek, akik azt látják, hogy generációk által lakott otthonaikat buldózerrel teszik tönkre annak érdekében, hogy ott bányát hozzanak létre. Vagy azok a külvárosiak, akik elveszítik a megszokott környezetüket egy bevásárlóközpont-építés, autópálya-bővítés miatt, vagy azért, mert a globális felmelegedés hatására keletkező tűz felégeti. A fogalom szoros kapcsolatban van az úgynevezett feláldozott zónák (Sacrifice zone) fogalmával, amin azokat a területeket értjük, amelyek az ipari tevékenységek (erőforrások kitermelése, feldolgozása, hulladék lerakása) következtében leromlanak. Ilyen Csernobil, az indiai Bhopál vagy a magyarországi vörösiszap-tároló környéke. Az erőszakosan kitelepített és az ott maradó emberek egyaránt érezhetnek szolasztalgiát. E zónák kitűnő példái továbbá a környezeti igazságtalanságnak és az ökoraszszizmusnak egyaránt. (Mindehhez läsd Hubbell - Ryan 2022: 52-53.) A HK mödszerei &s szakterületei A HK létrejötte leginkább az irodalomtudomänyban, a humängeogräfiäban, a történettudományban és az antropológiában gyökerezik, és módszereit is ezek a tudományok inspirálták. Ennek köszönhetően többek között a résztvevő megfigyelés, a diskurzuselemzés, a fókuszcsoportos módszerek, a narratívaelemzés, a történetmondás (story-telling), a vizuális etnográfia segítségével dolgozik, gyakran kiegészítve ezeket művészeti projektekkel. A kutatómunkák eredményét is sokféleképpen közvetítik, hiszen a tudományos közösség, a civil társadalom és a döntéshozók számára is meg akarják mutatni. A HK oktatása során sem meglepő, ha a vizsgafeladat egy képzőművészeti alkotás vagy egy irodalmi esszé lesz. Ahogyan az sem meglepő, ha ezt a feladatot egy biológus-ökológus kutató adja fel egy néprajzos órán, vagy egy antropológus oktató irodalmi példákkal magyaráz meg bizonyos pontokat a természet és a társadalom viszonyáról szóló kurzus keretében. Amilyen sokszínű a HK forrásvidéke, olyan sokféle szakterülethez kapcsolódik (ahogyan ezt már korábban is láttuk): ökokritika, környezetfilozófia, környezettörténet, kritikai állatkutatás (critical animal studies), gueer ökológia, ökofeminizmus, környezetszociológia, environmentalista antropológia, politikai ökológia, poszthumanizmus, többfajú (vagy fajok közötti) kutatások (multi- and interspecies studies), növényetika és így tovább. Ebben a könyvben számosat érintünk ezek közül.