Oldal 28 [28]
OCR
26 Farkas JUDIT esetén. A kérdés mikroszinten is releváns, hiszen az egyént is érik olyan, például magánéleti vagy gazdasági traumák, amelyekre valamilyen módon reagálnia kell. A nagyobb rezilienciakészséggel rendelkező egyén és közösség nagyobb eséllyel küzd meg a kívülről érkező nehézségekkel — ahogyan ezt a természet is teszi. Nem-növekedés A nem-növekedés (de-growth) elgondolás a környezetvédelmi és antikapitalista fogyasztói társadalomkritikából nőtt ki, és ma már politikai, gazdasági és társadalmi mozgalomkérnt is létezik. A folyamatos növekedés ideája sokak számára a környezeti és társadalmi problémák kulcstényezőjeként értelmeződik. A véges erőforrásokkal rendelkező Föld bolygó végtelen kihasználására irányuló törekvés alapvető ellentmondásként és súlyos problémaként jelenik meg a HK gondolkodásában. A nem-növekedés témája Mendly Dorottya és Mihály Melinda, illetve Kocsis Tamás kötetünkben olvasható tanulmányaiban kap szerepet. Hirtelen erőszak, lassú erőszak Végül a hirtelen és a lassú (másutt csendes) erőszak (sudden violence, slow violence) fogalmait nézzük meg. A hirtelen erőszak terminus azokra az esetekre használatos, amikor egy környezeti probléma gyorsan és általában látványosan nyilvánul meg. Emmett és Nye példaként az egyesült államokbeli Standing Rock-kérnyéki 2016-os eseményeket említi, amikor a Trump-adminiszträciö engedélyt adott az őslakosok által szent helyként tisztelt helyen az olajvezetékek kiépítésére (Emmett-Nye 2017: 19). De ide sorolhatjuk a totális erdőirtást, az erdőtüzeket, a tengerbe boruló olajtankereket és így tovább. A lassú, csendes erőszak általában észrevétlenül zajlik, és hatása csak sokkal később mutatkozik meg. A méhek pusztulásának következményei, a madarak eltűnése, a vizekbe lassan szivárgó mérgek, a biodiverzitás csökkenése mind-mind ilyen esetek. Úgy hiszem, hogy ez utóbbiban különösen nagy szerepe van a humán környezettudomänynak.” A környezeti konfliktusokröl szöl Glied Viktor kötetünkben olvashatö tanulmänya. Szolasztalgia (soldcium, latin ’komfort’, -algia, görög fájdalom, szenvedés, bánat) A Glenn Albrecht ausztrál professzor által megalkotott szó jelentése: azok az összetett és gyakran traumatikus érzelmek, amelyeket akkor érez az ember, amikor mély és visszafordíthatatlan változást él át szeretett lakhelyén: nosztalgiát, veszteséget, szorongást és zűrzavart, amely érzések az egyén hovatartozását, identitását meghatározó 9 A csendes erőszak fogalma Michael Watts könyvének címéből ered: Silent Violence: Food, Famine, and Personality in Nothern Nigeria (1983).
