Oldal 26 [26]
OCR
24 Farkas JubIT tragédiája és komédiája" című írása, és Varga Anna tanulmányában is szóba kerül a hagyományos ökológiai tudás kapcsán. Környezeti igazságosság A klímaigazságosság (climate justice), a környezeti igazságosság (environmental justice) és az ökorasszizmus? teóriák a főként marginális csoportokat (szegények, kisebbségben élők, őslakosok, globális Dél érintő negatív környezeti hatásokat vizsgálják. Ezek során más domináns csoportok érdekei sértik azokat, akik nem rendelkeznek elég erőforrással, képességgel és lehetőséggel ahhoz, hogy megvédjék magukat. A törzsi területeken művelt bányászat, az erdőirtás, a vízerőművek, gátak építése, a tiltott vegyszerek és bármilyen hulladék eltávolítása és deponálása a szegény országokba, az erőforrások erőszakos megszerzése csak néhány példa a sok közül. A környezeti rasszizmus tehát az intézményi diszkrimináció egyik formája, amikor adott intézmények és projektek nem biztosítanak egyenlő jogokat bizonyos csoportoknak. Ennek eredményeképpen a kisebbségi csoportok, közösségek aránytalanul nagy környezeti veszélyeknek lesznek kitéve. Így például a mérgező hulladékokat gyakran szándékosan olyan területekre helyezik el, ahol a lakók valószínűleg nem tiltakoznak, mert szegények, hatalomnélküliek, alulképzettek, nem kellőképpen szervezettek. De a környezeti rasszizmus nem mindig tudatos és szándékos. Ilyen eset, amikor egy veszélyes szennyező projekt telepszik le egy adott területen, ahonnan a módosabb emberek elköltöznek, és helyükre szegényebb lakók költöznek. Így most már ők lesznek azok, akik a veszélyes környezetben élnek tovább (Kottak 1999: 29-30). A környezeti igazságosság és a környezeti rasszizmus kérdéseire reflektálnak világszerte az őslakosok és a szegények környezeti és civil mozgalmai. A kevésbé közvetlen, de legalább annyira súlyos környezeti hatásokban is kimutathatók az egyensúlytalanság viszonyai: az emelkedő vízszint miatt eltűnőben, elsüllyedőben lévő távoli szigetek a , fejlett" nyugati társadalmak által okozott környezeti változások áldozatai. A HK egyetért azzal, hogy bizonyos társadalmaknak nagyobb felelőssége van az ilyen károk előidézésében, mint másoknak. Ez a felismerés vezette el a HK-kutatókat a posztkoloniális kritikához és az ilyen kutatásokkal való együttműködéshez. A környezeti igazságosság kérdéseit Nagy Gyula tanulmánya járja körbe ebben a könyvben. 9 " Nagy Zoltán megjegyzése az ökorasszizmus fogalmához: , Ugyan a rasszizmus fogalma nagyon erősen utal a társadalmi egyenlőtlenségekre, aminek erőteljes, érzelmileg jól átélhető érzékeltetése a fogalom célja, ám abból a szempontból talán nem a legszerencsésebb, hogy a fogalom nem faji alapú megkülönböztetésre utal, mint a rasszizmus klasszikus fogalma. A megkülönböztetés alapja ebben az esetben az, hogy ki hogyan részesedik a hatalomelosztásban, így a faj fogalmára való utalás helyett sokkal pontosabb lenne a szubaltern (alárendelt) fogalmára utalni." (Szóbeli közlés.)
