Oldal 25 [25]
OCR
BEVEZETÉS A HUMÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYBA 23 A kultúrák hierarchiájának kritikája Ugyanígy fontos alapvetés, hogy a nyugati kultúra nem (és egyik kultúra sem) magasabb rendű a többi kultúránál, ezt az állítást sem a technológiai fejlettség, sem bármilyen más ideológiai érv nem teszi elfogadhatóvá, indokolttá. Bár ez az állítás feleslegesen hangsúlyozott evidenciának tűnhet, hiszen a kulturális relativizmus szemlélete pont ezt állítja, a posztkolonialista vagy az ökofeminista elméletek rámutatnak azokra a látens működésmódokra, amelyek továbbra is fenntartják ezt az elgondolást. A HK azt állítja, hogy a környezeti-társadalmi problémákhoz ez a rejtetten jelen lévő szemlélet is hozzájárul. Az ún. harmadik országok erőforrásainak kizsákmányolása, a nyugati országok hulladékának deponálása szintén ezekben az országokban csak két példa, és ráadásul a legfeltűnőbbek közül valók. (Lásd Nagy Gyula környezeti igazságosságról, illetve Nyers Szilvia ökoszociális munkáról írt tanulmányát kötetünkben.) A tudás lokalitása A tudás helyspecifikussága a HK egy olyan alapvetése, ami a kutatásokat a helyi tudás fontosságához vezeti, és ami a környezeti kérdések értelmezése és a lokális problémák megértése során elengedhetetlen a kutatók számára. A globális ökológiai erkölcs — ahogyan Kottak nevezi - erőltetése tévút, ha nem fordít kellő figyelmet a kulturális változatosságra (Kottak 1999: 269." A természetvédelem kapcsán Varga Anna tekinti át ezt a kérdést. A ,commons" krízise A közösségi gazdálkodás vagy közbirtokosság (commons$)" krízise rámutat arra, hogy a lokalitáshoz tartozás érzetének gyengülése (például a migráció miat) miként erősíti fel a közös erőforrások túlhasználatát, hogyan támogatja a használat feletti kontroll hiányát, a közös tulajdon privatizációját, és ez miként hat vissza a természet kezelésére. A közös tulajdonlás (de legalábbis a közös használat) és a közös gondoskodás visszaállítása lehetséges megoldásként merül fel ezekben a diskurzusokban. A commons-koncepciónak a HK számára különösen fontos tétele, hogy a közösbe nemcsak az embert, hanem a többi fajt is beleérti. A commons kérdését tárgyalja kötetünkben Takács Sánta András , A közlegelők Ez az elgondolás nagyon hasonlít Manuel Castells globális Zöld Én identitáskoncepciójára, miszerint a környezeti mozgalmak előidézik egy új, társadalmi-biológiai identitás megteremtését, a biológiai identitású és a természet összetevőjeként felfogott emberi faj kultúráját, amely azonban elismeri a különféle hagyományokból táplálkozó kulturális autenticitást (Castells 2006: 232). Läsd a „Nem költözhet mindenki vidékre.: Városi közösségi válaszok" című tanulmányt. Az angol commons szó közösségi gazdálkodásként vagy közbirtokosságként való fordítása a legismertebb, bár egyik sem fedi le tökéletesen a fogalom eredeti jelentését.
