OCR
20 A TERMESZET KONYVENEK UWJRANYITASA maradt. , Ami a Föld klímájával történik, az a világ összes — anyagi, társadalmi és kulturális — szintjén történik, az egyén mikroszintjét, életmódját is beleértve. Ezért állítja azta HK, hogy a környezeti problémák nem csak a Föld-tudományokra tartoznak” (Castree 2021: 2-3). A humán tudományok (és a tärsadalomtudomänyok jelentés része is) interpretív megközelítést alkalmaznak: a világot úgy fogják fel, mint a sokféle igazság és lehetőség világát, ahol különféle, gyakran egymásnak ellenmondó nézetek jelennek meg a morális, egzisztenciális, esztétikai kérdésekben, és ahol a környezettel kapcsolatosan is plurális nézőpontok érvényesülnek. A HK integrálja a természettudományokat, azok eredményeit, ugyanakkor fontos számára a szereplők életvilágának értelmezése is. A humán tudományok kritikai gondolkodása és azon kérdései, mint hogy , Hogyan éljünk?", , Mi az igazságosság?" , Miként látjuk és értelmezzük a világot?" és így tovább, közelebb visznek nemcsak a természet és az ember viszonyának megértéséhez, hanem a természettudományos tudás megértéséhez is (lásd Castree 2021: 1-3). Míg a természettudományok páratlanok a környezeti változások és a válságok leírásában, a humán tudományok lehetővé teszik számunkra, hogy kritikusabban gondolkodjunk a környezeti változás és válság morális, etikai, társadalmi és kulturális dimenzióiről. Lehetővé teszik számunkra, hogy az ökológiai degradációra, valamint az emberi fejlődés és haladás veszélyeire olyan módon reagáljunk, amely sokrétűbbő teszi, kiegészíti és kiterjeszti a tudományos vizsgálatot (Hubbell-Ryan 2022: 109. A HK nem nélkülözheti az önreflexivitást: tudatában van és hangsúlyozza, hogy ő maga is egy kulturális termék, azaz őt is befolyásolja az adott kulturális perspektíva és történelmi szempont, amiben működik. Ennek következtében a központi jelentőségű fogalmakat (természet, környezet, ember stb.) nem adottként, hanem Ertelmezeskent fogja fel (lasd Schmidt-Soentgen-Zapf 2020: 228). Ebben segítik az olyan kortárs kritikai tudományok és elméletek, mint a posztkolonializmus, az ökofeminizmus és igy tovabb.” A HK kialakulásakor a kutatóknak komoly fogalmi problémákkal kellett szembenézniük, a különböző tudományok fogalomrendszere mellett gyakran akár a diszciplínákon belül is viták voltak és vannak egy-egy olyan alapvető fogalom körül, mint az ökológia, a természet vagy a környezet. Ami egyáltalán nem meglepő, sőt, valójában a tudomány természetes működését jelzi, hiszen a különböző elméleti iskolák, illetve az adott diszciplína fejlődése az alapfogalmak folyamatos újragondolását hozzák magukkal. A terminológiai dilemmákra válaszul néhány neologizmus is született, Posztkolonializmus: irodalmi és kulturális tudományokból létrejött kritikai irányzat, a gyarmatosítás (beleértve a posztkolonializmust is) hatásaival foglalkozik, a gyarmatosítás gazdasági, társadalmi, kulturális örökségét vizsgálja. Az ökofeminizmus leírását lásd a , Környezetfilozófia" című tanulmányban.