OCR
Townson választása rendkívül szerencsés volt: úgy tűnik, hogy Korabinszky térképe a világon az első olyan, amely részletesen mutatja be egy ország természeti és gazdasági erőforrásait." Ugyanakkor a Townson-féle petrografiai kiegészítés is mérföldkőnek számít, hiszen ez az első, nagyobb területet ábrázoló, színezett földtani térkép hazánkról." Iownson 13 kőzettani megnevezést használt, s a gránit-gneiszpala-mészkő-vulkáni tufa sorrend egyértelműen Abraham Gottlob Werner (17501817), a freibergi Bányászati Akadémia híres professzora rendszerét követi." Földtani térképe nem csak elsősége okán figyelemre méltó. Összevetve a mai térképekkel, meglepően pontos elterjedési körvonalakkal, és lényegében helytálló kőzetnevekkel találkozhatunk. Epilógus Robert Townson könyve, mely egyszerre élvezetes olvasmány és jelentős tudományos munka, kiemelkedik a XVIII. századi magyarországi útleírások sorából. E tényt a magyar kortársak hamar fölismerték, annak ellenére, hogy a szélesebb körben való elterjedését nagyban gátolta, hogy sem magyar, sem német fordítása nem készült. Az egyik legkorábbi adat 1798. február 4-éről való: Teleki Domokos grófnak (1773— 1798) a Jénai Ásványtani Társaság titkárához, Johann Georg Lenzhez (1748-1836), intézett levelében a következőket írja:" „A Jenaer Litt. Z. Intelligenz Blatt-ban var egy nagyon tiszteletremeltö jelentés egy következő című angol műről: nyomt. 1797. Travels in Hungary with a short account of Vienna — by Joh. Townson LLD (in the Year — 793). Ez természettudomdnyos és elsősorban ásványtani tekintetben érdekes dolgokat tartalmazhat Magyarországról. Nagyon szeretném, hogy ezt a művet a társulatnak vagy magának megszerezze. A szerzőt már ismerem bírből Magyarországról. — Nagyon tudós ember lehet." Nem tudjuk, hogy Lenz megvette-e a kötetet, mindenesetre az ma nincs meg sem a Jénai Egyetem, sem az Ásványtani Múzeum könyvtárában. Ismerte és nagyra értékelte a könyvet Csokonai Vitez Mihäly (1773-1805), Kazinczy Ferenc (1759-1831), Dessewfy Jözsef gröf (1771-1843); aggteleki €s szilicei 46 Erről bővebben lásd PLiIHÁL 1999. 47 FÜLÖP 1969; VALLANCE-TORRENS 1984. 48 KÁZMÉR 1999. 4 Erről bővebben lasd Vicz1An 1999. 50 A németül íródott levelet Viczián István fordította. 51 VicziÁN 1999. 240