Oldal 238 [238]
OCR
rom területet járt be." Először a hegység keleti szélét tanulmányozta, majd megmászta a Lomnici-csúcsot, végül eljutott a Krivánra is. Első útja a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezetett. Augusztus 4-én ismét visszatért ide, de nem a kényelmes úton, hanem a Belai-Tätra (Belianske Tatry) iränyäböl. Äthaladt Vaskapun (Skalné vrata), majd a gerincen folytatva útját a Homlokoson (Bujächi vrch) és az Elülsé Meszärszeken (Predné Jatky, Fleisch Bank) keresztiil ért el a Zold-tohoz. Augusztus 5-En indult a Kesmärki-csücs (KeZmarsky Stit) meghöditäsära. Leiräsából nem lehet pontosan követni útját, de valöszinü, hogy a Nagy Papirus-völgyön (Velka Zmrzlä dolina) át akarta a csúcsot megközelíteni, ?? ám az időjárás ezt nem tette lehetővé. Másnap a Fleisch Bankot kereste föl, majd három nap múlva Hans Gross-szal, a vármegye legjobb zergevadászával a 2230 m magas Fehér-tavi-csúcs (Jahnaci Stit) megmászására indult; sikerül meghódítaniuk, s ma őket tekintjük a csúcs első ismert megmászóinak. Ezt követően pár napra visszatért Késmárkra, majd augusztus 14-én elindul a Lomnici-csúcsra (2632 m). Felsőerdőfalváról (Stará Lesná) a Glattstein (Simakő) érintésével érték el a Kis-Tarpatak végénél lévő gránittömböt, s ott éjszakáztak. Második táborhelyük a Tüzelőkő (Ohnisko) sziklabarlangjánál volt, s innen augusztus 17-én indulnak el kísérőivel a Lomnici-csúcs felé, amit rossz időben végül is elértek. A csücs elsö ismert megmäszöjänak Robert Townsont tekintik. A Krivän (2494 m) meghódítására Vazsecről (Vazec) indult el a korábban megismert nagyszalóki (Velky Slavkov) luteránus lelkész társaságában. Bár nevét nem említi, tudjuk, hogy a botanizáló Mauksch Tamásról (1749—1832) van szó, aki később tätrai gyüjtöütja sorän Kitaibel Pälnak (1757-1817) is segítségére volt.? Nagyszalókröl Batizfalväan (Batizovce) és Csorbán (Strba) keresztiil Vazsecre (Vazec) utazik. A csúcsra végül csak szolgája kísérte fel, bár, mint megállapította: , Azon hegyek közül, melyekkel az itteni túrám során találkoztam, a legtöbbet sokkal nehezebb volt megmászni, mint ezt". Külön kell szólnunk Townson barometrikus magasságméréseiről."! Még Lőcsén találkozott egy bizonyos Gordon báróval, a postamesterrel, aki, mint megjegyzi, hosszú évek óta végez légnyomásméréseket.?? Az ő mérései alapján számítja ki Lőcse tengerszintfeletti magasságát, s Késmárkon maga is vásárol egy barométert, amivel számos magasságmérést végez. A barométerállásokat csupán grafikusan adja meg, könyve szöveges részében mindössze a kiszámolt magassági értékeket közli yardban. Egy 7 A szerző köszönetét fejezi ki Lőcsei Józsefnek és Neidenbach Ákosnak Townson tátrai útjának pontosításában nyújtott segítségükért. 28 Pınczes 1999 2° Nacy M. 1999 Townson 1797, 376. Townson barometrikus magassdgméréseirél részletesen lasd SZAFLARSKI 1972, ROZSA P. -Tar 1999. Nevezett Gordon báróról nincs bővebb ismeretünk, de minden bizonnyal azonos azzal a Cordon báróként említett személlyel, akinek hagyatéka a lőcsi gimnázium könyvtárába és , physikai múzeum"-ába került (Kuperz 1896). 30 31 32 236
