Oldal 236 [236]
OCR
Mint láttuk, Robert Townson több utazást tett Európa számos országában, ám ennek ellenére önálló könyvben csupán magyarországi tapasztalatairól számolt be. Ennek okát könyve előszavában a következőképp adja meg: , Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egynek sem volt tárgya, noha ezen ország, jóllehet oly helyzetbe került, hogy Britanniáboz képest csekély politikai jelentőséggel bír, megérdemli figyelmünket: alkotmánya, népei és azok szokásai, természeti kincsei mind figyelemre méltók." Magyarországi útjára alaposan fölkészült. Könyvéből kiderül, hogy — többek között — Bel Mätyäs (1684-1749), Born Ignäc (1742-1791), Fichtel Jänos (1723-1795), Balthasar Hacquet (1739-1815) és Korabinszky Janos Matyas (1740-1811) munkait is jól ismerte, s áttanulmányozta honfitársa Edward Brown (1644-1708) több mint egy évszázaddal korábbi útleírását is.!? Townson 1793. május 5-én lépte át a magyar-osztrák határt. Magyarországi útjának első állomása Sopron volt. Itt találkozott Széchenyi Ferenc gröffal (1754-1820), a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi megalapítójával, s az ő társaságában meglátogatta az Esterházyak esterházi (fertődi), valamint a gróf nagycenki kastélyát. Rövid leírást közöl a brennbergbányai szénelőfordulásról is. Útját Győr, Komárom, lata, Esztergom és Visegrád érintésével Pest-Budára folytatja. Hosszú és színes leírást közöl a városról. Különösen érdekes a pesti vásárról írt beszámolója." Pestről Egerbe utazott, de közben Orczy József báró (1746—1804) vendége volt, akinek birtokaira is ellátogatott. Egerben megtekintette a Líceumot, s beszámol a ,püspök borával" kapcsolatos kellemetlen tapasztalatairól is." Innen Tiszafüred érintésével a Hortobágyon keresztül" Debrecenbe folytatta útját. Néhány napos debreceni tartózkodása során találkozott Weszprémi Istvannal (1723-1799), s ellátogatott a Református Kollégiumba is." Útjának következő állomása Nagyvárad volt," s nem csak a városról, hanem a város melletti Püspökfűrdőről is beszámol. Innen, Debrecent elmellőzve Tokajba utazott, majd mintegy egy hetes „mineralögiai kirándulást" tett a Tokaji-hegysegben." Utjänak következő állomása Kassa volt, ahonnan ellátogatott a fürdőjéről híres Ránkfüredre" és az opálbányászatáról nevezetes Veresvágásra is. Ezt követően megtekintette az aggteleki Baradla-barlangot, és a szilicei Lednica-barlangot;” a kôrnyék leiräsa során az irodalomban elsőként tesz említést a Bódva-völgy fölött magasodó AlsóTownson 1797, IX. A könyvböl származó idézeteket fordította Rózsa Péter. Brown 1673; Brown 1685. — a mű franciául, németül és hollandul ismegjelent: Brown 1674; Brown 1685; Brown 1686; Brown 1711; BRown-LEEUWE Dircks 1682. 5 Rozsa P. 2006. 4 Rozsa P. 2009. 5 NyıLas 1999. 16 Rózsa P. 2020. Rövid ízelítő Nagyvárad leírásából az angol utazókat bemutató szöveggyűjteménybe is bekerült: Townson 2008, 2019. 18 Rozsa P.-—KAzmER—Papp G. 2003. JESZENSZKY 1972. 2. HADpoBÁS 1992, HADpoBÁSs 1999. 234
