Oldal 234 [234]
OCR
nek mindössze 7 évéről tett említést.! Életpályájának pontosabb ismeretét elsősorban Hugh Torrens kutatásainak köszönhetjük; s ő írta az életrajzi lexikon új kiadásban a Robert Iownsonról szóló részletes ismertetést is.? Robert Townson egy kereskedő legfiatalabb, házasságon kívüli gyermekeként 1762-ben született a ma Londonhoz tartozó Richmondban. Apja 1773 januárjában halt meg, s a család hamarosan nővérének családjához, a velszi határnál fekvő Shropshire grófságbeli, ma már nem létező Lydleys Hayes faluba költözött. Robertet, apja foglalkozását folytatandó, kereskedőnek szánták, ezért 1776 és 1783 között Manchaesterben tanonckodott, ám hamar ráébredt, hogy ez a pálya nem neki való; érdeklődése a természettudományok felé fordult. A manchesteri éveket követően indult első útjára: Franciaországon és Itálián keresztül egészen Szicíliáig jutott el. Útban hazafelé, 1787-ben a párizsi École des Mines hallgatója lett, s korának neves vegyészétől Balthasar-Georges Sage-tól (1740—1824) kémiát és elemzést tanult. 1788-ban visszatért Shropshire-be, majd a következő évben beiratkozott Edinburgh híres egyetemére, ahol orvostudományt, kémiát, majd később botanikát hallgatott. Edinburgh, , Észak Athénja" ekkor a skót fölvilágosodás legfényesebb időszakát élte, s Townson a legkiválóbb tanárok előadásait látogathatta: Alexander Monronäl* orvostudományt, Daniel Rutherfordnál és John Walkernel° termeszetrajzot, Joseph Blacknél" kémiát hallgatott. 1790-ben beutazta a Skót Felföldet, s elsőként írja le a Ben Nevisen? a Saxifraga rivularist. Az egyetemi hallgatók Természettudományi Társaságában két felolvasást tart Edinburgh ásványtanáról és litológiájáról, s még ugyanebben az évben a társaság elnöke lesz. 1791 júliusában James Hutton? (1726— 1797), a modern geológia megalapítójának javaslatára a Royal Society of Edinburgh tagjává választották. 1791 végén, Svédországon és Dánián keresztül, Göttingába ment, s beiratkozott a város híres egyetemére, ám egy év múlva, tanulmányait megszakítva Bécsbe utazott. 1792 telét a császárvárosban töltötte, majd 1793 nyarán beutazta Magyarországot. Ezután újra Göttingába ment, s 1794-95-ben ott jelent meg első tudományos könyve, a kétéltűek élettanáról írt kétkötetes latin nyelvti munka (Observationes physiologicae de Amphibis). Végül négyévnyi külföldi tartózkodás után, 1795 júliusában visszatért Nagy-Britanniába. Az elkövetkező négy év volt Townson legtermékenyebb időszaka. 1796-ban az edinburghi egyetemtől megkapta az LL.D. (Legum Doctor) fokozatot. 1797-ben je! Robert Townson (aktív 1792—1799) címszó, Dictionary of National Biography, 19,1060. 2 VALLANCE-TORRENS 1984; TORRENS 1999. 3 Robert Townson (1762-1827) cimsz6, Oxfors Dictionary of National Biography, 55, 170-171. 4 Alexander Monro Secundus (1733-1817), neves skót sebész és anatómus dinasztia második tagja. > Daniel Rutherford (1749-1819), skót természettudós, a nitrogén felfedezője. ° John Walker (1731-1803), korának neves skót természettudósa, a Royal Society of Edinburgh egyik alapitéja. Joseph Black (1728-1799), skót fizikus és kémikus, a magnézium, a szén-dioxid, a látens hő és a fajhö felfedezője. Skócia és egyben Nagy-Britannia legmagasabb hegycsúcsa (1345 m). James Hutton (1726-1797), skót természettudós, a modern geológia megalapítója és egyik legnagyobb alakja. 232
