Oldal 70 [70]
OCR
alkotórészt, arra kell gondolnom, hogy a forrasztócsővel kiváltott rendkívüli megjelenést valószínűleg valamiféle, a tűz hatására távozó tágulékony folyadék okozza, s ezt a hatást csak a lánggal és a levegővel való közvetlen érintkezésre fejti ki. Ezzel szemben ha zárt edényben hevítjük, észrevétlenül elenyészik anélkül, hogy magára az ásványra bármilyen hatással lenne. A vörös kavicsok elemzését, mely e kötet lezárásig még nem 2 2 fejezédôtt be, valamikor kés6bb fogom megadni.» A Kamcsatka közeléből származó példány leírása oly csodálatosan megegyezett a Tokaj környéki minták tulajdonságaival, hogy saját leírásomat szándékosan lerövidítettem, hiszen az egyik helyettesíti a másikat, kivéve, hogy a szibériai a tokajinál átlátszóbb, s az utóbbi sohasem vörös. Mindazonáltal ezek az izlandi és lipari obszidiánnál átlátszóbbak, s Fichtel úr"" az ugyanezen a vidéken fekvő Peklinben‘” egy másik típust is említ, amely pont olyan mint palacküveg, következésképpen majdnem olyan átlátszó. Ha az anyagot közelebbről megvizsgáljuk, a vörös kavicsok vagy gömbök hiánya sem fog eltérést okozni. Mivel az elemzés azt mutatta, hogy, noha külső megjelenésükben különböznek, a gömbök és a mátrix egyformák, sőt még abban a tulajdonságukban is megegyeznek, hogy mindkettő hajlamos elveszíteni azt a jellegzetességét, hogy hőhatásra fölfúvódik, ha a hevítést zárt edényben hajtjuk végre". Noha e tudós vegyész nem hívta föl rá a figyelmet, világos, hogy annak, hogy az előzőleg már fölhevített kavicsok tiszta és átlátszó töredékei ismételten kemencébe helyezve nem vesztik el tulajdonságaikat, és annak, hogy zárt edényben történő hevítés során a tűz nem változtatja meg a mátrixukat, s ezután a forrasztó nincs rájuk hatással, pontosan ugyanaz az oka. Utóbb közöltem azt, hogy a szürke mátrix vörös színűvel keveredik, s vannak olyan példányaim is, melyekben a vörös rész az uralkodó. lehát csak annyi kell, hogy a bevonat nélküli magok (emlékezzünk rá, hogy a vörös kavicsok esetében ezek meglehetősen átlátszatlanok voltak) teljesen hasonlóan legyenek, és ez így van. Ám ezeket általában hártya borítja mindaddig, amíg a lehámlás révén mákszemnyi méretűek nem lesznek, s vizsgálatuk ekkor már nehéz.A két kőzet, a Kamcsatka környéki és a tokaji, rendkívül hasonlóak. A kőzet, melyről oly hosszadalmasan beszéltem, nem ritka Magyarország ezen részén. Fichtel úr szerint e mátrix alkotja a Papp-Lassót, " a Cserhegy-Farkát és részben a Sátor-hegyeket, valamint Telkibánya és Tokaj környéki egyéb hegyeket. Egyes helyeken a mátrix obszidián gömböcskéket is tartalmaz. Ahogy azt Fichtel úr munkájá" Mineral. Bemerkungen von den Carpathen, 578. oldal. Kecerpeklény (ma: Kecerovské Peklany, Szlovákia) egykor önálló község Kassa közelében, a történelmi Sáros vármegyében; ma Kecer (Kecerovce) település része. * Ezen a pointon Pallas tr és Lowitz úr véleménye különbözőnek látszik: az előbbi szerint az egyik 69 70 fölhevített kavics belső részének töredékei az ismételt hevítésre ugyanúgy viselkedtek mint az első esetben maga az egész kavics. Ugyanakkor Lowitz úr szerint a belső rész nemcsak akkor őrzi meg tisztaságát mikor a kavicsban van, hanem a töredékek a későbbi hevítés során sem vesztenek el semmit átlátszóságukból. 7 A Papp-Lasso-hegyet mindeddig nem sikerült azonosítani (lásd erről Papp G. 1994). 68
