Seite 61 [61]
OCR
olyan, mint a Tripoli: világosbarna színű, egészen porszerű, s savval megcseppentve erőteljesen pezseg." Homokot egyáltalán nem tartalmaz, s nem keverednek hozzá sem kavicsok sem kő, csupán itt-ott található benne néhány Porfír? darab. Ahol az esők vízmosásokat alakítottak benne, megfigyelhető, hogy igen nagy vastagságú, elérheti a több yardot is. Közvetlenül a város fölött a csúcs felé már törmelékesebb, s valószínűleg nem ennyire mély. Bizonytalan voltam abban a kérdésben, hogy milyen természetűnek tekintsem, s nem tudtam megmagyarázni azt, hogy egy ennyire meredek lejtésű hegyen hogyan fordulhat elő ilyen vastag és könnyű talaj. A hegy lába felé, szemben a folyóval van néhány meredély, melyek, úgy gondolom, komoly segítséget nyújtanak e kérdés megoldásához. Itt ebben a lágy és porló talajban ugyanolyan szerkezet figyeltem meg, mint amilyeneket korábban már gyakran láttam a kezdődő mállás állapotában lévő trappokban és bazaltokban, nevezetesen egy olyan elrendeződést, mely durva és szabálytalan prizmás és oszlopos formákat mutat. De a legmeggyőzőbb a talajba ágyazódott nagy, szögletes blokk volt. Ez, bár alakjában egy szögletes szikladarabra hasonlított, a talajtól csak abban különbözött, hogy kicsit sötétebb színe volt, s nem volt annyira porlékony. Mindazonáltal vágni lehetett, mint a sajtot, és savval megcseppentve pezsgett. Ezen dolgok engem arra vezettek, hogy a talajt valamint a blokkot valamilyen mállott trapnak vagy bazaltnak tekintsem." Egy mély völgyben, ahová egy keskeny utat csináltak, olyan sziklákkal találkoztam, melyeket az a fajta Porfir alkotott, amit Werner ür Porphyrschiefernek,* a Syst. N. Lin. pedig Porphyrius schistosusnak*” nevez,** bar Born úr Ferber úrnak írott tizenkilencedik levelében" azt mondja, hogy az a hegy, amelyen a Tokaji bor terem agyagos pala (Zbonscbiefer), s ebből az kévetkezik, hogy az itt talalt Obsidian nem innen való, hanem így vagy úgy a Kárpátokból került ide. Egy ilyen téves megállapítás mentségére meg kell említeni azt, hogy Born úr tokaji utazására a Felsőbányán tör38 A tripoli (tripoli föld) döntően mikroszkopikus kovamoszatok (Diazromacae) felhalmozódott vázából álló kovaföld egyik elnevezése. Townson korában általában döntően finomszemű kvarcból és opálból álló, könnyű, porózus szerkezetű képződményt értettek alatta. Porfírnak ekkor valamilyen alapanyagba ágyazott szemcséket vagy kristályokat tartalmazó kőzetet neveztek. 39 10 "Townson nyilvánvalóan a tokaji Kopasz-hegy löszéről ír. Magyarázatánál figyelembe kell vennünk, hogy a a , lösz" elnevezést Karl Cásar von Leonard (1779-1862) csak 1823-ban vezette be, s eolikus Ferdinand Richthofen (1833—1905) csak 1877-ben bizonyította be. A Abraham Gottlob Werner (1749-1817), a freibergi bányászati akadémia (Bergakademie) professzora, a geológia egyik legjelentősebb alakja, korának iskolateremtő tudósa. Townson idézete WERNER 1787, 11.: a Porphyrschiefer leiräsa. “ Porphyrius schistosus. Ex Petrofilice fusca lineis vel venis interruptis tenuibus subparallelis albidis, particulis albis Feldspati, et pellucidis Adulariz. 8 ‘Townson Carl von Linné (Carolus Linnaeus, 1707-1778) szamos kiadast megért alapvet6 mtivének, az először 1735-ben Leidenben megjelent Syszema Naturae harmadik, ásványokról és kőzetekről részére hivatkozik. 4 Ignaz Edler von Born (Born Ignác, 1742-1791), erdélyi születésű természettudós, a közép-európai felvilágosodás emblematikus alakja. A hivatkozás: Born 1774, 164-180. (19. levél). Johann Jacob Ferber (1743—1790), svéd természettudós. 59
