OCR
162 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ... tényezők szerepének értelmezése kapcsán a holisztikus stratégiai megközelítés hiányát érzékelhetjük. Az esetelemzés is alátámasztja ezt a feltételezésünket, hiszen a digitális fejlesztési terv kapcsán is elsősorban egyéni pedagógiai kompetenciákra, felhasználási lehetőségekre építenek. A szervezeti szintű tervezéshez elengedhetetlen olyan infrastrukturális és egyéb erőforrások (pl. rendszergazda, oktatástechnikus, digitális pedagógiai asszisztens) biztosítása, amely lehetővé tenné egy komplex, szervezeti szintű digitális architektúra kialakítását. Egy intézményi szintű tanulásmenedzsment rendszer, tudatosan kiválasztott digitális megoldásokra való előfizetés, közös feladatbank, integrált megoldások alkothatnák a stratégia alappilléreit, amelyhez kapcsolódhat célzott kompetenciafejlesztés is. A kutatásunk keretében elsősorban a tanulás-tanítás területét érintő digitális pedagógiai innovációkra fökuszältunk, de ugyanügy fontos kiterjeszteni agondolkodäsunkat a szervezeti innovációk, a munkavégzési folyamatokra vonatkozó digitälis innovációk területére is. Egy ilyen rendszerben lehet például jól kiaknázni a tanulás analitika lehetőségeit is, amelyhez kötődően az adatkultúra, az adatokra épülő pedagógiai döntéshozás területét lehetne fejleszteni. A kutatási kérdéseink megválaszolása alapján összegezzük a kutatás legfontosabb előremutató tanulságait a digitális transzformáció oktatási szektorra gyakorolt hatása kapcsán. 4.4. DISZKUSSZIÓ ÉS TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK Kutatásunk keretében a digitális transzformáció oktatási szektorra gyakorolt hatásából mutattunk be egy komplex részletet. Bár holisztikus megközelítésre törekedtünk, teljes képet mégsem rajzolhatunk, hiszen a vizsgált folyamatok olyan átfogóan érintik az oktatás rendszer-, szervezeti és egyéni szintjeit, hogy azokra egy feltáró alapkutatás keretében csak kezdeti válaszokat adhatunk. Ezek a kezdeti válaszok viszont jól felhasználatók a terület további vizsgálatához. Kutatásunkban az egyéni, szervezeti, technológiai, pedagógiai és környezeti tényezők kölcsönhatását tártuk fel. Az iteratív, többlépcsős kutatási stratégiának köszönhetően az egyes részkutatások eredményei egymásra épültek, így, ha egy metaforával szeretnénk élni, akkor a kirakós több darabját is sikerült a helyére illesztenünk. A kutatási eredmények alapján nemcsak azokat az elemeket látjuk, amelyeknek megtaláltuk a helyét, hanem a hiányzó darabkákat is. Hanelt és munkatársai (2021) modelljükben egy átfogó szempontrendszert kínálnak a digitális transzformáció kutatásának perspektívájából a jelenségek értelmezéséhez. Az eredményeink megvitatása során ezt a keretrendszert használjuk fel, hogy keretet adjunk a konklúziók beépítéséhez atudomänyos diskurzusba. A modell egyszerü logikäba rendezi a hatäsmechanizmusokat: előfeltételek és kontextus, folyamatok, eredmények.