Seite 162 [162]
OCR
I60 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., ködés, egymástól való tanulás, tudásmegosztás és a bizalom jelentőségét a digitális transzformáció folyamatában, de alapvetően mellőzi a kísérletezéssel és innovatív munkahelyi viselkedéssel kapcsolatos lehetőségeket, illetve a külső környezethez való kapcsolódást, amelyek mind fontos tényezők lennének a tanulószervezeti működés szempontjából. Ez az összefüggés jól visszatükröződik az esetelemzés során, ahol láthattuk, hogy az intézményben erősek az együttműködésre épülő tanulás elemei, de a szervezeti tanulás mechanizmusainak hiányában ezek eredményei kevésbé épülnek be a mindennapi működésbe, Míg például a digitális fejlesztési tervben megjelennek a Lego megoldások adaptálására vonatkozó tervek, a külső szereplők bevonása már nem stratégiai fókusz, pedig ez elősegíthetné a pedagógiailag tudatos implementációt, a modern pedagógiai kultúra fejlesztését. A Lego egy jó példa lehet arra, hogyan lehet ösztönözni például a családi infrastrukturális és kompetenciabeli előfeltételeket, hiszen ezek a megoldások alkalmasak lehetnek arra is, hogy otthoni környezetben a család is kipróbálja ezeket. Modellünk továbbfejlesztéseként, illetve az időben előrehaladva, már a pandémia tapasztalatainak beépítése kapcsán már az UTAUT modell bővítésére és mélyítésére törekedtünk. A modell alapját meghagyva az eszközhasználati gyakoriságot jósoltuk be a használati szándékkal és az azt befolyásoló tényezőkkel (várható teljesítmény, várható szükséges erőfeszítés, társas hatások, támogató tényezők). Ezt az összefüggésrendszert bővítettük egyéni (TPACK21) és szervezeti (tanulószervezeti viselkedés) tényezőkkel, amelyeket tovább árnyaltunk a szervezeti kultúra (ezúttal az értékekre fókuszáló, Hofstede-modell segítségével), valamint a technológia készenlét (TRI) aspektusaival. A modellünk hozzáadott értéke, hogy a kritikákra reagálva érzékenyen mélyíti (az oktatás világára szabott tételek) és bővítiaz UTAUT keretrendszert. Az eredményeink alapján a szervezeti kultúra három eleme bizonyult meghatározónak a tanulószervezeti viselkedésben. Ezek a bizonytalanságkerülés, a kollektivitás és a hosszú távú orientáció. A klán kultúra egyoldalú megközelítést jobban árnyalják ezek az eredmények, hiszen az együttműködésen (kollektivitás) túl megjelennek az innovatív munkahelyi viselkedésre (bizonytalanságkerülés) és a szervezeti tanulásra (hosszú távú orientáció) vonatkozó megfontolások is. Bár a TPACK21 skála nagyobb mértékben befolyásoljaaz UTAUT tényezőit, de a tanulószervezeti viselkedés is szignifikáns prediktornak bizonyult. A TPACK21 skála segítségével megragadott tanári digitális kompetenciát nagy mértékben magyarázzák a technológiai készenlét elemei (innovativitás, nyitottság, bizonytalanság, kényelmetlenség), amely szintén kiemeli az innovatív viselkedés fontosságát. Kiemelhető még a szervezeti kultúra indirekt hatásmechanizmusa, hiszen számos olyan szignifikáns utat azonosítottunk, ahol a szervezeti kultúra egyes elemei kifejtik a hatásukat a használati gyakoriságra. Számos kutatási eredménnyel ellentétben (lásd pl. Bakarman & Almezeini, 2021; Haläsz Ä. & Kenesei, 2022; Tolba & Youssef, 2022; T. H. Tseng és mtsai., 2022),
