OCR
154 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., egymásra épiilé felépitést (explanatory sequential design) — ez pedig a masodik-negyedik szakaszra jellemző. A kutatás során alapvetően két fő kérdésre kerestük a választ. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mi jellemzi a képességformálás és képességfelbasználás dinamikáját az oktatási szektorban, figyelembe véve a digitális transzformáció kibhívásait, illetve azt próbáltuk megragadni, hogy bogyan alkalmazkodnak az egyének és az intézmények a munka és a tanulás változásaiboz a pedagógus professzió képesség-ökoszisztémájában. A kutatási stratégiának megfelelően az első szakaszban másodelemzést végeztünk már meglévő nagymintás adatbázisokon, hogy képet kapjunk a rendszerkörnyezetről, illetve apandémia kapcsán felmerülő aktuális változásokról. A második szakasztól kezdve az egymásra épülő iteráció keretében több részkutatás valósult meg, amelyek eredményeit hasznosítottuk a fő adatfelvételünk megtervezésekor. Az átfogó kérdőíves adatfelvétel mellett egy, kifejezetten a digitális eszközökre fókuszáló részkutatást is megvalósítottunk. Az átfogó kutatásunk eredményei alapján pedig azonosítottunk olyan eseteket, amelyeket tovább elemezve, mélyíthettük a feltárt összefüggéseket. Végül a kutatási eredményeket (másodelemzés, kvantitatív vizsgálatok, esetelemzés) jelen kötetben összegeztük. A következőkben bemutatjuk a kutatási eredményekből levonható konklúziókat a két fő kutatási kérdésünk mentén, majd összegezzük a legfontosabb tapasztalatokat és rávilágítunk a továbblépési lehetőségekre. 4.2. KONKLÚZIÓK A KÉPESSÉGFORMÁLÁS ÉS -FELHASZNÁLÁS DINAMIKÁJÁRA VONATKOZÓAN AZ OKTATÁSI SZEKTORBAN A digitális transzformáció kihívásaihoz való alkalmazkodásban kulcsszerepet játszanak a 21. századi kompetenciákat a jövő munkavállalói szempontjából. Ezért kutatásunkban arra fókuszáltunk, hogy a pedagógusok (illetve a pedagógusképzők) hogyan tudják a 21. századi kompetenciákat saját szakterületükön keresztül digitális megoldások segítségével fejleszteni. Ehhez a technológiai, pedagógiai és szakterületi aspektusokat ötvöző I PACK21 skálát használtuk. Pilot kutatásunkban előzetesen validáltuk a skálát, amelyet az átfogó kutatásunkban megismételtünk. A TPACK21 skála érvényessége és megbízhatósága megfelelőnek bizonyult. Elemeztük az alrendszerek és a régiók közötti különbségeket a TPACK21 skála mentén, illetve vizsgáltuk azt is, hogy hogyan vélekednek az érintett szereplők ennek a kompetenciának a fontosságáról, a két alrendszer közötti kommunikációról és következményeiről. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen digitális oktatási stratégiák alkalmazása járulhat hozzá a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének képességéhez.