Page 143 [143]
OCR
3. EREDMÉNYEK I4I an működnek, hiszen ezek a tényezők szoros összefüggésben vannak egymással. A következőkben a szervezeti kultúra és a munkatársak által vallott értékek mentén jellemezzük a szervezetet. 3.3.3.2. Szervezeti kultúra és értékek A tanulószervezeti jellemzők mellett arról is képet kaptunk, hogy milyen szervezeti kultúra, illetve milyen értékek jellemzik az intézmény működését. A szervezeti kultúra kapcsán a Cameron és Ouinn-féle versengő értékek modell (Cameron & Cuinn, 2011) alapján értelmezhetjük az intézmény jellemzőit a 2018-as adatok alapján. Összhangban a teljes mintával, az általános iskolára is a klán szervezeti kultúra jellemző, amely a modell belső fókusz — rugalmasság tengelyén helyezkedik el. A klán kultúra jellemzői visszaköszönnek az intézményről készített helyzetértékelések leírásaiban is (összetartó nevelőtestület, jó kapcsolatok, egymás segítése). A klán kultúrához a mentori és facilitátori vezetői szerepek kapcsolódnak, amely jól visszaköszön a vezetés tanulástámogató szerepében. A második legmagasabbra értékelt terület az adhokrácia szervezeti kultúrája, amely a modell külső fókusz — rugalmasság tengelyén helyezkedik el. A klán és az adhokrácia kultúra magas értéke jelzi, hogy az intézmény elsősorban a rugalmasság dimenziójában mozog és ebben a rugalmasságban jól képes , váltogatni" a külső és a belső fókusz között. Az adhokrácia kultúrájához kötődően megjelenik a szervezet innovációs potenciálja is. A bemutatott előnyök mellett az adatokból kiolvashatók az intézmény fejlesztendő területei is, amelyek értelemszerűen a modell strukturáltság dimenziója mentén jelennek meg. Ez a hiányosság tetten érhető a tanulószervezeti viselkedés kapcsán a szervezeti tanulás dimenziójának alacsony értékében is. A 2022-es adatfelvétel a Hofstede-féle kultúra modellt (Hofstede és mtsai., 2010) használta a felmérés során, így ez elsősorban a vallott értékekre összpontosított. A modell alapján úgy írhatjuk le az intézményt, mint amire alacsony hatalmi távolság, magas bizonytalanságkerülés és hosszú távú orientáció, valamint közepes szintű kollektivizmus és maszkulinitás jellemző. Ezek az értékek nagyjából megfelelnek a teljes minta átlagának. A Hofstede-féle modell lehetővé teszi, hogy a szervezeti eredményeket összehasonlítsuk a magyar társadalom eredményeivel. Ezek alapján az látható, hogy a szervezeti eredményekhez hasonlóan, a magyar társadalmat is alacsony hatalmi távolság és magas bizonytalanságkerülés jellemzi. Amiben eltérés tapasztalható, az a kollektivizmus és a maszkulinitás szintje, ugyanis a társadalomra inkább alacsony kollektivizmus és magas maszkulinitás jellemző. A szervezeti értékek elemzése alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az általános iskola alapvetően hisz a munkatársak között függőségi viszony van, hisznek az egyenlő jogokban, egyfajta decentralizáció jellemzi, a vezető stílus pedig inkább konzultatív, demokratikus. A munkatársak igénylik az előrelátha
