Oldal 135 [135]
OCR
3. EREDMÉNYEK 133 strukturális tényezőkre utalnak) viszonylag egységes szinten állnak rendelkezésre (vagy éppen hiányoznak) a rendszerben, ezért nagy variabilitást nem jelentenek a komplex összefüggésrendszer szempontjából. Ez felhívja a figyelmünket ennek a változónak az árnyaltabb megközelítésére a jövőben. A modellünk csupán azt jósolja be, hogy milyen gyakran használnak a pedagógusok digitális eszközöket, de arra nem válaszol, hogy milyen eszközöket és milyen céllal használnak, ami jelentősen befolyásolhatja az értelmezésünket. Éppen ezért a negyedik részkérdés keretében erre a kérdésre fókuszáltunk. À DiO1 és DiO2 kutatások kifejezetten digitális megoldások pedagógiai szempontú értékelésére fókuszált. A második adatfelvétel során már a jelenléti oktatásra való visszatérés aspektusát helyezhettük előtérbe. A kialakított értékelési rendszerünk alapján a használhatóság, a minőség és az eredményesség szempontjából értelmeztük az egyes digitális megoldásokat. Felmértük, hogy ezek a tényezők milyen mértékben határozzák meg, hogy a jelenléti oktatásra való visszatérés során is tervezik-e alkalmazni a pedagógusok az általuk kiválasztott és értékelt eszközt. Az eredmények alapján a diákok bevonása és a tanítás eredményessége az, amely leginkább befolyásolja a használati szándékot, de fontos szerepe van az eszköz használhatóságának is (felhasználóbarátság, kezelhetőség a pedagógus és a diák szempontjából). Ha a három tényezőt együttesen vizsgáljuk, akkor három megoldás emelhető ki (bár egyik esetében sem volt mindhárom érték magas): a Kahoot!, a Hashtag.school és a Sutori. Részletesen is bemutattuk ezeket az eszközöket és jellemeztük őket az értékelési szempontjaink mentén. Látható, hogy elsősorban azok az eszközök kerülnek előtérbe, amelyek komplex megoldásokat tudnak nyújtani. Ennél a három esetnél további szempontként jelent meg a motiváció, jutalmazás kérdése, illetve a játékosítás és a történetmesélés elemeinek a szerepe is. Az eszközökre érdemes a tágabb tanulásipar szempontjából is rátekinteni, hiszen ezeket olyan vállalkozások fejlesztették, amelyek részesei az ökoszisztémának. Az eszközök fejlődése és elterjedése rámutat arra, hogy milyen fontos a tágabb tanulásipar és az oktatás szereplőinek együttműködése a hatékony eszközök tervezésében. Lovábbi kutatások keretében érdemes lenne ezt a viszonyrendszert vizsgálni, előtérbe helyezve ezeket a vállalkozásokat, történetüket, működésüket, tanulási folyamataikat. Kutatásunk szempontjából azonosíthatjuk a digitális transzformáció kihívásai keretében a használható digitális megoldások számának intenzív növekedését, amely keretében fontossá válnak a szakmai ajánlások, szakmai szempontok mentén történő akkreditációs rendszerek kialakítása. Annak érdekében, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen céllal használják az egyes eszközöket a pedagógusok, végül a fő adatgyűjtésünkhöz fordulhatunk. A kérdőívben szövegesen megadott eszközöket kódolva, majd kategorizálva megvizsgáltuk, hogy a PIC-RAT modellben hol helyezik el az egyes eszközök használatát a pedagógusok. A többség a passzív-helyettesítő, illetve a passzív-át
