OCR
132 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO .., A barmadik részkérdés keretében a fő adatfelvételünkre építve vizsgáltuk az egyéni és szervezeti befolyásoló tényezőket. Az UTAUT modell kritikájára alapozva bővítettük (egyéni és szervezeti tényezőkkel), és mélyítettük a modell értelmezését. A szervezeti tényezők között szerepeltettük a versengő értékek modell helyett a Hofstede-féle szervezeti kultúra modellt, míg a digitális kompetenciák tekintetében a TPACK21 skálát használtuk. Az UTAUT modell tapasztalataihoz illeszkedően, illetve az innovatív viselkedésmintázatok beemelése érdekében a technológia készenlét index indikátorait is felhasználtuk. Továbbra is alkalmaztuk a tanulószervezeti viselkedés mutatóját. Ezeket építettük beaz UTAUT modell alaplogikäjäba. A modellünk a hasznälati gyakorisäg varianciäjänak 10,9%-ät magyaräzza (mig a hasznälati szändek varianciäjänak 56,1%-ät). Elözetes elväräsainknak megfelelöen ärnyaltabb képet kaptunk a szervezeti kultúra kapcsán. A tanulószervezeti viselkedést elsősorban a bizonytalanságkerülés, a kollektivista értékek, illetve a hosszú távú orientáció határozta meg. Ebben a logikában megjelenik az innovatív gondolkodás (bizonytalanságkerülés), a klán kultúrára is jellemző közösségi szellem (kollektivista értékek) és a szervezeti tanulás mechanizmusai is a hosszú távú gondolkodás logikájában. A digitális pedagógiai kompetenciákat a technológia készenlét index elemeivel, az innovativitás és nyitottság (pozitív tengely), illetve a kényelmetlenség és bizonytalanság (negatív tengely) faktorai nagy mértékben képesek megragadni (6190-át magyarázzák a TPACK21 skäla varianciäjänak a modellben). Mind a tanulószervezeti viselkedés, mind a digitális pedagógiai kompetencia bejósolja az UTAUT modellben megjelenő prediktorokat. A legnagyobb mértékben a várható szükséges erőfeszítést, legkisebb mértékben a társas hatásokat. Kiemelhető még a szervezeti kultúra tényezőinek indirekt hatásai is, amelyek több útvonalon is hatnak. Érdemes külön megvizsgálni a hatalmi távolság szerepét, amely a tanulószervezeti viselkedésen keresztül, illetve a várható teljesítmény és a várható szükséges erőfeszítésen keresztül pozitív hatást fejt ki, míga TPACK21 skálán keresztül (ugyanúgy a várható teljesítményen, várható szükséges erőfeszítésen, valamint a szándékon keresztül) negatív hatást fejt ki a használati gyakoriságra. A hatalmi távolság komplex hatásának értelmezéséhez a vezetői szerepeket is figyelembe kell vennünk az intézményben, így ez megerősíti, hogy ez a modell jól alkalmazható az egyéni és szervezeti tényezők kölcsönhatásának vizsgálatára. A modellben kis hatású tényezővé redukálódott a társas hatások eleme, amely feltehetőleg annak köszönhető, hogy a változó által leírt viszonyrendszerek redundánsak, hiszen ugyanúgy megjelennek a szervezeti kultúra és a tanulószervezeti viselkedés aspektusában. További kiemelhető kérdés a támogató tényezők szerepe, amelyet alapvetően erősen befolyásolnak a tanulószervezeti jellemzők és a digitális kompetencia mértéke, viszont nem volt szignifikáns a direkt hatása a használati gyakoriságra. Gondolhatunk arra, hogy a támogató tényezők (amelyek főleg infra