Oldal 133 [133]
OCR
3. EREDMÉNYEK 13I selkedést, a digitálisan kompetens szervezet indikátorát, a pedagógusok digitális kompetenciáját, a családi és iskolai felkészültséget, illetve a tanulás struktúrájában és kereteiben bekövetkezett változásokat. A megfelelő illeszkedési mutatók alapján a modell jól illeszkedik az adatainkra. A modellünk magas magyaräzöerövel rendelkezik (55,6%). A sikeres ätälläst közvetlenül befolyásolják a családi és iskolai készenlétet leíró változók — a családi készenlét nagyobb mértékben, mint az iskolai, ami megint a külső, iskolától független tényezők szerepét növeli a rendszerben. A készenléttel szoros összefüggést mutat a pedagógusok digitális kompetenciája, értelemszerűen első sorban az iskolai készenlét kapcsán. A pedagógusok digitális kompetenciáját pedig jelentős mértékben meghatározza az iskola tanulószervezeti viselkedése, ami kiemeli az ebből a megközelítésből fakadó együttműködő munkahelyi tanulás szerepét. Jól mutatja ennek fontosságát az is, hogy a tanulószervezetre elsősorban a klán kultúra hat kiemelten. A tanulás keretei és struktúrái is meghatározó szerepet töltenek be a készenlét megítélésében (hiszen ezek a tényezők befolyásolják, hogy tulajdonképpen mire is kell késznek lennie a szereplőknek). Bár a digitálisan kompetens szervezet önmagában nem mutatott szignifikáns direkt hatást az átállás sikerességének megítélésére, a klán kultúra és a tanulószervezeti viselkedésen keresztül mégiscsak érvényesül a stratégiai megközelítés és a vezetői támogatás indirekt hatása. Vegyük figyelembe, hogy a digitálisan kompetens szervezet értékelése egy külön adatbázisból, az intézményvezetők megítéléséből származik. A modell megerősíti, hogy milyen nagy szerepe van a külső tényezőnek (család felkészültsége) a sikeres digitális átállás megvalósításában, ami tovább erősíti az iskola-család partneri kapcsolatának szükségességét. Lovábbá az is fontos tanulság, hogy a szervezeti kultúra kapcsán egy dimenzió emelkedett ki markánsan, ami az együttműködés, csapatszellem, bizalom szerepét emeli ki a folyamatban, viszont háttérbe szorítja a tudatos, sztenderdizált tudásmenedzsment folyamatokat és az innovatív működés szerepét. Eredményeink elsősorban a pedagógusok együttműködésre épülő tanulásának (és az ehhez szükséges bizalom) szerepét erősítik meg a sikeres digitális átállás szempontjából. Az előzetes modell tanulságai alapján a szervezeti kultúra értékekre épülő megközelítését helyeztük előtérbe, hogy árnyaltabb képet kapjunk a tanulószervezethez való viszonyáról. Értelemszerűen mélyítettük a függő változónk értelmezését, az egydimenziós sikeresség-megitélés helyett az UTAUT modell logikájában a digitális eszközök használat gyakoriságát tettük meg objektívebb kimeneti változónak. A digitális kompetencia tekintetében pedig a TPACK21 skálát használtuk, hiszen ezen keresztül jobban megragadható a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás. Ezekkel a változásokkal terveztük meg a fő kutatási adatfelvételünket.
