Oldal 130 [130]
OCR
128 AZ OKTATASI SZEKTOR ALKALMAZKODASA A DIGITALIS TRANSZFORMACIO ... — Tanuläsmenedzsment rendszer (N = 524): Teams, Google Classroom, e-Kréta, Hashtag.school, Moodle stb. — Meglévő interaktív tananyagok és feladatok felhasználása (N = 112): Mozaweb, Matific, NKP stb. — Tudásellenőrző/játékosított értékelő/ellenőrző feladatok létrehozása (N — 415): Wordwall, LearningApps, Kahoot, Redmenta, Okosdoboz, Genially stb. — (Közös) szerkesztés, prezentálás (N — 1049: Interaktív tabla, ppt, Microsoft 365, Google közösen szerkeszthető dokumentumok stb. — Források és tananyagok (N — 869: Youtube, Zanza.tv stb. — Kommunikáció (N = 116): Facebook, Google Meet, Zoom stb. Ha együttesen vizsgáljuk a PIC-RAT modell két dimenzióját, továbbra is az látható, hogy a passzív-helyettesít, passzív-felerősít kategóriák a dominánsak a pedagógusok önértékelése alapján. A legnagyobb arányban a meglévő interaktív tananyagok és feladatok felhasználására irányuló eszközök jelennek meg a passzív-helyettesít (30,67%) és a passzív-felerősít (2890) kategóriákban. A tanulásmenedzsment rendszerek használata is hasonló értékelés ala esik (26,68% és 31,81%). Az értékelések alapján az is megállapítható, hogy az egyébként nagyobb interaktivitásra lehetőséget adó tudásellenőrző/játékosított értékelő/ellenőrző feladatok esetén sem kerülnek kihasználásra az egyes programok pedagógiai lehetőségei, hiszen itt is elsösorban passziv-ätalakitö (31,79%), illetve passziv-helyettesitö (26,16%) kategóriákban oszlanak meg az ilyen eszközöket választók értékelései. Gyakorlatilag minden kategória esetén elmondható, hogy az adott eszközt megjelölők 40-6099 ebbe a két kategóriába sorolta a tevékenységeit, amelyet az adott eszközzel a tanulási-tanítási folyamat keretében megvalósít. Ha a modell magasabb mezőit nézzük, akkor a kreatív-helyettesítő és a kreatív-felerősítő kategóriákban elsősorban a közös szerkesztésre, prezentálásra alkalmas eszközök kerültek (8,5796 és 17,14%). Bár ezeknek az eszközöknek a diákokkal való felhasználása már előrehaladott, a pedagógiai gyakorlatot kevésbé változtatják meg. A pedagógiai gyakorlatot leginkább átalakító megoldások között akommunikációs eszközök jelentek meg. Az interaktiv-ätalakitö (9,33%) és a kreatív-átalakító (890) felhasználás esetén a kommunikációs eszközök jelennek meg a legnagyobb arányban. Vélhetőleg a tanulás-tanítás áthelyeződése a virtuális térbe olyan alapvető alkalmazkodást igényelt a pedagógusok részéről, ahol már nem volt lehetőség a korábbi gyakorlatuk átültetésére, új megoldásokat kellett keresni. Ez azonban elenyésző számú kitöltőnél jelent meg, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pedagógusok nagy része a korábbi gyakorlatához ragaszkodva, a jól bevált megoldásokat próbálták meg átültetni a digitális oktatás gyakorlata során is. Ha az arányokat tekintjük, ez nagyjából megfelel a rogersi elosztásnak is, hiszen az újszerű, innovatív megoldásokat csupán a kitöltők tizede jelölte meg.
