Oldal 123 [123]
OCR
3. EREDMÉNYEK 121 3.2.4. A pedagógiailag tudatos digitális eszközbasználat jellemzői A kutatásunk utolsó fázisában arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan milyen eszközöket használnak a pedagógusok, milyen célra és hogyan értékelik ezeket az eszközöket különböző pedagógiai szempontok mentén. Előzményként említhetjük a DiO1 (Digitális Oktatás 1) kutatást, amelyet elsősorban társadalmi felelősségvállalási fókusszal, a szakmai közösség támogatása érdekében valósítottunk meg, rögtön a digitális átállás kezdetén. A célunk az volt, hogy különböző eszközöket közösségi értékelés keretében elemeztessünk a pedagógusokkal, ami aztán egy rögtön elérhető adatbázis alapján elérhető a közönség számára. Ezek alapján pedig informált döntést lehet hozni bizonyos eszközök kipróbálásáról. Az eredményeket egy tanulmányban összegeztük (Czirfusz és mtsai., 2020). A DIO1 kutatás eredményei alapján láthattuk, hogy a kitöltők a leggyakrabban az E-Kréta, Facebook és az e-mail lehetőségeivel éltek a digitális munkarend során. Leghatékonyabb eszközöknek azonban a Google Classroom-ot, a Youtube videókat és a Redmentát tartották, míg az E-Kréta az utolsó helyre került (ekkor még nem került bevezetésre a Digitális Kollaborációs Tér). Az eredmények alapján láthattunk néhány különbséget a fenntartók és a településtípus tekintetében. A diákok elérésének tekintetében hasznosabbnak bizonyultak azok az eszközök, amelyek átlátható, rendszerezett keretet tudtak biztosítani a tanulási-tanítási folyamatnak (tanulásmenedzsment rendszerek, pl. Google Classroom), mint azok, amelyek a passzív tudásátadás céljával jelentek meg (pl. Youtube videók) (Czirfusz és mtsai., 2020). Az eredményeket felhasználva továbbgondoltuk a kérdőívet és az értékelési rendszert, illetve a kutatás fő fókuszát is. A 2021-ben megismételt adatfelvétel során már arra voltunk kíváncsiak (egy év távlatából), hogy a jelenléti oktatásra való visszatérés során milyen valószínűséggel fog a kitöltő bizonyos eszközöket használni. Természetesen a kérdőívben megmaradt a közösségi értékelési aspektus, de ezúttal ahelyett, hogy minden eszközt értékeltettünk volna a részletesebb skálán, csak egy, véletlenszerűen kiválasztott eszközt kellett értékelnie a kitöltőnek. A kérdőív elején minden felsorolt eszköznél bejelölte a kitöltő, hogy milyen gyakran használja az adott eszközt, majd a kérdőívet úgy programoztuk, hogy a leggyakrabban használt eszközök közül véletlenszerűen válasszon ki egyet a kitöltő számára értékelésre. Ezzel biztosítottuk, hogy olyan eszközt értékelhessen a pedagógus, amelyet jól ismer (vagy legalábbis gyakran használ). Az értékelési szempontokat a LearnPlatform (2022) keretrendszere alapján dolgoztuk ki és az alábbi dimenziókat tartalmazta: 1. A felület használatának egyszerűsége a pedagógus szempontjából. 2. A felülethasználatnak egyszerűsége a diák szempontjából. 3. Előzetes szakmai tudás igénye.
