Page 122 [122]
OCR
120 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., kiindulva azonosíthatjuk a várható teljesítmény (8 — 0,092""), a várható szükséges erőfeszítés (B — 0,173"") és a társas hatás (8 — 0,032") indirekt hatását a használati szándékon keresztül a használati gyakoriságra. A hatalmi távolság viselkedése érdekes dinamikát mutat. Egyrészt azonosíthatunk egy pozitív indirekt hatást a tanulószervezeti viselkedésen, a várható szükséges erőfeszítésen és a használati szándékon keresztül a használati gyakoriságra (8 — 0,111""), a másik oldalról viszont negatív indirekt hatást fejt ki a TPACK21 skálán, a várható szükséges erőfeszítésen és a használati szándékon keresztül a használati gyakoriságra (B — -0,019"). Hasonló dinamika játszódik le a várható teljesítmény közbeiktatásával is (a tanulószervezeti viselkedésen keresztül pozitív indirekt hatás érvényesül [8 — 0,044**], mig a TPACK21 skálán keresztül negatív [8 — 0,008*]). Kiemelhetjiik még a TPACK21 skála indirekt hatását, amelyet egyrészt a várható teljesítményen (B — 0,147**), másrészt a várható szükséges erőfeszítésen (B — 0,058) és a használati szándékon keresztül gyakorol a használati gyakoriságra. Érvényesül ugyanezen utakon keresztül a tanulószervezeti viselkedés indirekt hatása (§$ — 0,021"" és 0,018%), illetve mindkét változó esetében találhatunk egy szignifikáns indirekt utat a társas hatáson keresztül is (B — 0,006" és 0,005"). Ezenkívül még további hat szignifikáns indirekt út azonosítható, amelyben a hatalmi távolság, a bizonytalanságkerülés, kollektivizmus és maszkulinitás játszik fő szerepet, ám ezekben az esetekben a 8 értékek szinte elhanyagolhatók, 0,005 alattiak. A bemutatott indirekt hatásútvonalak tovább árnyalják a bevont modellek közötti összefüggéseket. A modellünkben bemutatott összefüggések, mintázatok jól alátámasztják az UTAUT modell bővíthetőségének lehetőségét, az egyéni és szervezeti tényezők fontosságát a technológiahasználat bejóslásában. A köznevelési almintán futtatott modell megerősíti, hogy a tanulószervezeti viselkedésnek és a 21. századi kompetenciák digitális eszközökkel támogatott fejlesztésének kompetenciája fontos szerepet tölt be abban, hogy a pedagógusok úgy döntenek, használnak egy adott technológiamegoldást. Mindezekben figyelembe vettük a szervezeti kultúra, valamint a technológiához való viszonyulás pozitív és negatív attitűd elemeit is, amelyeknek szintén jelentős szerepük volt a felvázolt összefüggések kialakításában. A következőkben arra törekszünk, hogy ezt a , használatot" konkretizáljuk és összekössük pedagógiai célokkal, vagyis megnézzük, hogy hogyan értékelik és milyen célokra használják a pedagógusok az egyes digitális megoldásokat és milyen tényezők befolyásolják a pedagógiailag tudatos eszközhasználatot.
