Oldal 117 [117]
OCR
3. EREDMÉNYEK II5 felhasználtuk a kutatásunk keretében készített fő adatfelvétel tervezése során, amely már általános szempontból fókuszált a digitális transzformáció kihívásainak kezelésére, a technológia integráció pedagógiai kérdéseire. A következőkben ennek a bemutatására törekszünk. 3.2.3. A digitális megoldások elfogadását és használatát befolyásoló egyéni és szervezeti tényezők A DigiOTKA adatfelvétel két évvel (és több digitális munkarendi szakasz után) később vizsgálta a köznevelési intézmények alkalmazkodását a digitális transzformáció kihívásaihoz. Ezúttal már nem a pandémia okozta sokk hirtelen válaszait és reakcióit mértük fel, hanem az elmúlt időszak tapasztalatait beépítő, megfontolt stratégiai és pedagógiai elképzeléseket. A kutatás iteratív jellegéből fakadóan felhasználtuk a korábbi kutatási eredmények tapasztalatait a kutatási modellünk megtervezéséhez. A modellünk középpontjába a technológiaelfogadás és -használat egységesített modelljét (UTAUT) helyeztük. Azért nem a 2-es verziót választottuk, mert az ott megjelenő, fogyasztó orientációjú kérdések (ár-érték arány, szokás stb.) kevésbé voltak relevánsak számunkra, így a letisztultabb, első modellt használtuk, ami a várható teljesítmény, várható szükséges erőfeszítés, társas hatások és elősegítő tényezők mentén jósolják be a használati szándékot, ami befolyásolja a tényleges használatot. A tényleges használatot modellünkben egy olyan változóval fejeztük ki, ami arra vonatkozott, hogy a pedagógusok milyen gyakran használnak egy adott digitális megoldást. Az UTAUT modell kritikáira alapozva (Bagozzi, 2007) egyrészt elméleti alapon próbáltuk bővíteni a modellt, másrészt az alapmodell mélyítésére is törekedtünk. Az egyes tételeket az oktatás világára szabva fogalmaztuk át, hogy közelebb érezzék magukhoz az állításokat a kitöltők (pl. , A digitális technológiák használata javítja a tanítás és a tanulás minőségét."). A bővítés kapcsán a szervezeti és egyéni tényezőket emeltük be a korábban bemutatott kutatási eredményeink alapján. A bemutatott előképből felhasználtuk a tanulószervezeti viselkedésre vonatkozó összefüggéseket, de a szervezeti kultúra esetében egy olyan modellt választottunk, amely kevésbé a szervezeti működés jellemzőire, hanem inkább az értékekre, hiedelmekre fókuszál. Egy jól bevett, validált modell Hofstede kulturális értékek modellje, amely a hatalmi távolságot, a bizonytalanságkerülést, a kollektivizmus/individualizmus mértékét, a maszkulin/feminin értékeket, valamint a hosszú távú orientációt méri fel (Hofstede és mtsai., 2010). A model lünk szervezeti lába a szervezeti kultúra hatását a tanulószervezeti viselkedésen keresztül értelmezi a használati szándékot befolyásoló tényezők előfeltételeként. Az egyéni láb keretében a pedagógusok digitális kompetenciájára fókuszáltunk,
