Oldal 89 [89]
OCR
3. EREDMÉNYEK 87 pedagógusok (5,190) jelezték ezt. A felsőoktatási szereplők esetén a legalacsonyabb arányban (70%) a dél-alföldi régióból jelezték, hogy változott a gyakorlatuk, míg legmagasabb arányban (9090) a nyugat-dunántúli régióból, ahol a köznevelési kitöltők is magasabb százalékban jeleztek vissza pozitívan erre a kérdésre. Végül, ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a kitöltők véleménye szerint a TPACK21 kompetenciák területén alulképzés, megfelelő képzés vagy túlképzés figyelhető meg, azt látjuk, hogy alapvetően magasabb arányban vannak azok a kitöltők, akik úgy érzékelik, hogy ezek akompetenciák szűkösen vannak jelen az ökoszisztémában. A legnagyobb alulképzettséget a köznevelési kitöltők a közép-magyarországi és budapesti régióból jeleztek (78,4390 jelezte, hogy alulképzett), míg a legalacsonyabb értéket az észak-magyarországi régióból jelezték (58,0996 jelölte, hogy alulképzett). A felsőoktatási kitöltők esetén a közép-dunántúli kitöltők jelezték a legmagasabb arányban (70%) azt, hogy alulképzik a pedagógusokat a TPACK21 kompetenciák területén, míg az észak-alföldi régióban a legkisebb mértékben (47,06%). Az adatok alapján egyértelműen azonosítható, hogy fontosnak tartják az érintettek a kommunikációt az alrendszerek között, azonban ennek gyakorlati megvalósítása szinte eseti jellegű. A köznevelési szereplők kevésbé, a felsőoktatási szereplők nagyobb arányban számoltak be arról, hogy a kommunikáció és a visszajelzések alapján változott a gyakorlatuk, így itt egy aszimmetrikus viszonyt fedezhetünk fel. Összességében a kitöltők úgy érzékelik, hogy a magyarországi pedagógusok körében a IPACK21 kompetenciák területén nagy mértékű a hiány. Ha tovább vizsgáljuk az alrendszerek és a régiók közötti különbségeket, akkor ismét az igazított rangtranszformáció folyamatára épülő nemparametrikus varianciaanalízist kell alkalmaznunk. Ahogyan az a leíró adatokból is látható, ha a visszajelzés fontosságát tesszük függő változóként a modellbe, akkor se az alrendszernek (F(1) = 3,21; p = 0,073), se a regiönak (F(6) = 1,90; p = 0,077) nincs főhatása, illetve az interakció sem szignifikáns (F(6) = 1,73; p = 0,111), tehát a különböző alrendszerekből és régiókból származó kitöltők alapvetően hasonlóan ítélték meg akommunikáció fontosságát. A megvalósulás tekintetében azonban már kimutathatók szignifikáns különbségek a csoportok között. Az alrendszer (F(1) = 22,81; p < 0,001) és a régié (F(6) = 3,42; p = 0,002) föhatäsa, illetve az interakciös tenyezö (F(6) = 2,89; p = 0,008) is szignifikäns. A poszt hoc teszt (Tukey-féle korrekci6) alapjän az &szak-magyarorszägi (3,32) és nyugat-dunäntüli (4,07) felsöoktatäsi kitöltök különböznek a közep-dunäntüli (2,32) és közep-magyarorszägi &s budapesti (2,33) köznevelesi kitöltöktöl a megvalösuläs megítélésében. A nyugat-dunántúli felsőoktatási kitöltők továbbá a dél-alföldi (2,40) és dél-dunantuli (2,51) kitöltöktöl is különböznek. A gyakorlat módosulására vonatkozóan szintén szignifikáns főhatása van az alrendszernek (F(1) — 460,57; p < 0,001) és a régiónak (F(6) — 22,46; p c 0,001), illetve az interakció is szignifikáns (F(6) — 28,5; p c 0,001). A poszt hoc teszt alapján azt láthatjuk, hogy
