Page 86 [86]
OCR
84 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ .., Érdekes kérdés, hogy beszélhetünk-e regionalitásról a pedagógusok kompetenciája kapcsán? Logikus felvetés lehet, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy a nagy pedagógusképző intézmények végzettjei nagyrészt a vonzáskörzetben helyezkednek el, így elképzelhető, hogy az adott régióban dolgozó tanárok pedagógiai munkájában tükröződik az alma mater pedagógusképzési gyakorlatának sajátossága. Mivel adatbázisunkban az intézmények településadatai alapján a kitöltők besorolhatók földrajzi régiókba, ezért ezt a változót jól tudjuk használni a kérdés megválaszolására. A régió változóta NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) Les szintű besorolása alapján határoztuk meg (Dunántúl, Közép-Magyarország, Alföld és Észak). A kérdés vizsgálatára kétszempontos varianciaanalízist használtunk, ahol a függő változó a IPACK21 képességet leíró összevont változó volt, a független változók pedig az alrendszer és a régió. Mivel a függő változónk normalitása sérül (Shapiro-Wilk teszt p c 0,001), ezért nemparametrikus próbát kellett alkalmaznunk, ami azonban nem található meg a jamovi szoftverben. Az elemzést az R programcsomag AR1ool csomagja (Kay és mtsai., 2021) segítségével végeztük el. Az elemzés az igazított rangtranszformáció (aligned rank transform) folyamatára épül és képes a főhatások és az interakciók elemzésére (Feys, 2016). A modell eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy míg az alrendszernek nincs szignifikáns főhatása (F(1) — 0,841; p — 0,359), addig regionális különbségek kimutathatók (F(2) — 3.224; p — 0,040), illetve a régió és az alrendszer interakciójában is mutatkoznak különbségek (F(2) — 3,207; p = 0,041) a TPACK21 érték megítélésében. A poszt hoc tesztek (Bonferroni-korrekció) alapján azonban csak az Alföld és Észak (M = 4,44; SD = 1,08; N = 840), illetve Közép-Magyarország köznevelesi (M = 4,12; SD = 1,16; N = 290) kitöltöi között mutatott szignifikäns különbséget (t(1814) = 4.071; p = 0,001). Az Alföld és Észak régióban minimális a különbség a köznevelési és a felsőoktatási (M — 4,40; SD = 1,13; N = 80) kitöltők között. Közép-Magyarországon viszont már nagyobbak a különbség, itt a felsöoktatäsi szereplök javära (M = 4,46; SD = 1,18; N = 68). Dunäntülon viszont fordított a helyzet, ott a köznevelési szereplők (M = 4,32; SD = 1,09; N = 506) értékelték magasabbra a TPACK21 kompetenciajukat, mint a felséoktatäsi szereplök (M = 4,18; SD = 1,26; N = 36). A TPACK21 kompetencia értékének alakulása mellett a képesség-ökoszisztéma szempontjából az is fontos kérdés, hogy hogyan ítélik meg a különböző szereplők ezen képességek rendelkezésre állását, fejlesztési lehetőségét, egyáltalán mennyire tartják fontosnak ezt a területet. A következő alfejezetben az itt felvetett dimenziók mentén árnyaljuk tovább a képesség-ökoszisztémáról alkotott képet.
